Misztérium a találkozásban – találkozás a misztériumban

Jézus megkeresztelkedésének története nagy misztériumot rejt. Mi valósult meg azon a napon, amikor Keresztelő János és Jézus találkoztak?

“Akkor eljött Jézus Galileából a Jordán mellé Jánoshoz, hogy keresztelje meg őt. János azonban megpróbálta visszatartani őt, és ezt mondta: Nekem volna szükségem arra, hogy megkeresztelj, és te jössz hozzám? Jézus így válaszolt: Engedj most, mert az illik hozzánk, hogy így töltsünk be minden igazságot. Akkor engedett neki. Amikor pedig Jézus megkeresztelkedett, azonnal kijött a vízből, és íme, megnyílt a menny, és látta, hogy Isten Lelke galamb formájában aláereszkedik, és őreá száll. És hang hallatszott a mennyből: Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm.” (Mt 3,13-17)

Ez a bibliai jelenet több szempontból is óriási jelentőségű. A legtöbb írásmagyarázat itt a keresztelés eseményével foglalkozik, ám most azt szeretném, ha mi nem elsősorban a történésre, hanem a történet szereplőire koncentrálnánk. Ez az ige ugyanis hihetetlenül mély misztériumokat tár fel az olvasó előtt csupán a felvonultatott személyeken keresztül.

Az első és legfontosabb, hogy Isten olyan módon nyilatkoztatja ki magát, ahogyan addig soha: teljes Szentháromságként van jelen. Az Atya, aki szól a mennyből, a Fiú, akit megkeresztelnek, a Szentlélek, aki galamb formájában leszáll Jézusra. Isten ilyen megnyilatkozása, vagy inkább önkinyilatkoztatása mindeddig ismeretlen volt. Itt olyasvalamit tár fel magáról, amit a szövetségkötés óta eltelt kb. 1500 év alatt soha, senkinek. Ez a kijelentés teljesen új fénybe helyez mindent, amit addig Istenről tudtak vagy gondoltak.

Jézus, a Fiú pedig nem csak isteni személyként van jelen, hanem megígért királyként is. Máté evangéliumának első fejezete Jézus családfájával kezdődik. Ha figyelmesen végignézzük, azt látjuk, hogy ez nem más, mint a dávidi, királyi családfa. Jézus tehát Izrael legitim trónörököseként van jelen. (Mivel erről a témáról már írtam, most nem részletezem. Elolvasható itt: Királyok királya 1.)

A következő szereplő Keresztelő János, aki szintén több annál, mint amit gondolni szoktunk róla. Ahogyan Isten a királyságot Dávidnak és fiainak ígérte, úgy a papságot, a főpapságot a lévita Áron leszármazottainak ígérte:

“Öltöztesd föl Áront a szent ruhákba, és kend fel, és szenteld fel, hogy a papom legyen! Fiait is vezesd oda, és öltöztesd fel őket köntösükbe! Kend fel őket, ahogyan apjukat felkented, hogy papjaim legyenek! Ez a felkenés teszi őket örökre papokká nemzedékről nemzedékre.” (2Móz 40,13-15)

Miért érdekes ez?

“Heródesnek, Júdea királyának idejében élt egy pap, név szerint Zakariás, az Abijá csoportjából; felesége pedig Áron leányai közül való volt, és a neve Erzsébet.” (Lk 1,5)

Keresztelő János kétszeresen is Áron leszármazottja, aki Isten csodatettének nyomán születik, és akit maga Isten hív el szolgálatra a pusztában. Mi tehát a jelenet jelentősége?

Amiről ebben az igében olvasunk, az egy hihetetlenül döbbenetes esemény. A Jordán partján ott áll a törvény szerint is legitim, Isten által kiválasztott főpap, Izrael legitim királyával együtt, aki egyben a megígért Messiás. Mindezekre pedig maga Isten mint teljes Háromság adja pecsétjét. Ott, a Jordán partján a zsidóság sok évszázados imádságai hallgattattak meg.

A szöveg forrása:
Copyright © 2012 - 2017 - www.teologiablog.hu

3 hozzászólás

  • Gravatar for hajnalka hajnalka szerint:

    Üdvözlet!
    Az lenne a kérdésem hogy mi a véleményed a gyermekkeresztségről? Én felnőtt koromban keresztelkedtem meg mert akkor jutottam hitre.

  • Gravatar for Jorsits Attila Jorsits Attila szerint:

    Én is felnőttként keresztelkedtem meg és eleinte voltak kétségeim a gyermekkeresztséggel kapcsolatban. Ezeket a kétségeket aztán egyrészt az ApCsel 16-ban olvashatók oldották fel, amikor Filippiben a börtönőrt Pál megkereszteli a háznépével együtt; másrészt ehhez kapcsolódóan az olvasmányaimból megtudtam, hogy ez már az apostolok idejében így működött. Ha a családfő megtért, akkor az egész családjával, szolganépével együtt megkeresztelkedett. Ha Pál apostolnak ez ellen nem volt kifogása, akkor nekem sincs. 🙂

  • Gravatar for Jorsits Attila Jorsits Attila szerint:

    Persze a családba a gyerekek is beletartoztak…



Hozzászólások követése (RSS)

Archivált tartalom. A blog jelenleg nem aktív.