Házasság a Bibliában – a Szentírás házasságmodellje 4.

A bibliai emberkép adja meg számunkra azt az alapelvet, amely meghatározza a házassággal kapcsolatos tanításokat. Milyen területek mentén érvényesül a Szentírás nagy élet-elve?

Anya és gyermeke árnyéka

“Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket. Isten megáldotta őket, és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet.” (1Móz 1,27-28)

Az előző részekben láttuk, hogy a bibliai házasságfogalom meghatározásakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a teremtéstörténetben leírtakat. Az Ó- és Újszövetség házasságról szóló szakaszai kivétel nélkül a teremtéstörténet emberképére épülnek, hiszen a házasságot a teremtési rend részeként kezelik. A teremtési rend a világ alapigazságaival foglalkozik. Leírja Isten és az ember, valamint a természetben tapasztalható dolgok, jelenségek alaptulajdonságait, egymáshoz való viszonyulásukat. Alapot teremt nemcsak a Biblia további kijelentéseinek, hanem Isten, önmagunk és a minket körülvevő világ megértéséhez is.

A bibliai házasságmodell alapelveit is a teremtési rendben találjuk. Ahhoz, hogy témánkat jobban megértsük, látnunk kell, hogy a Bibliában a házassággal kapcsolatos kijelentések és parancsolatok mindegyike egy konkrét elvet szolgál. A Szentírás témánkkal kapcsolatos szigorát és rugalmatlanságát tehát kizárólag efelől közelítve érthetjük meg; ez az elv röviden összefoglalva az élet továbbadásának, továbbvitelének elve. Ez konkrétan három területen mutatkozik meg (a bővebb kifejtést majd a házasságkötés témájánál fogom megtenni).

  • Az első a gyermekáldás. A házasság olyan isteni rend, melynek egyik legfontosabb célja, és lehetőségként magában is hordozza az élet továbbadását. Talán nem is létezik olyan vallás vagy kultúra, amely ne tekintené a házasság alapvető velejárójának a gyermeknemzést. Itt kell megjegyeznünk, hogy még a hírhedten szabados ókori görög társadalomban is, ahol a szexuális vágyak kielégítésének sok formáját tekintették elfogadottnak – pl. prostitúció, homoszexualitás, zoofília, pederasztia –, a házasságot kizárólag férfi és nő közösségeként értelmezték. Az ok szintén az élet továbbadása. A férfi-nő kapcsolat ezért még az ókori görögöknél is kiemelt tiszteletet élvezett, hiszen tudták, hogy minden kapcsolat közül egyedül ez képes biztosítani a társadalom és a kultúra tartós továbbélését. A római katolikus egyház a fenti alapelvre hivatkozva ezért – nagyon is biblikusan – a házasságkötés kizáró okának tekinti, ha a felek a gyermekáldást eleve kizárva szeretnének házasságot kötni (itt hangsúlyosan a felek tudatos szándékáról van szó, vagyis nem számít ide a meddőség vagy egyéb biológiai ok).
  • A második terület a házasfelek és a gyermekek védelme. A család nemcsak az ókorban (lásd második rész) nyújtott védelmet tagjai számára, hanem napjaink társadalmában is vitathatatlanul a legfontosabb kapcsolati közegnek számít. A bibliai házasságmodellben a gyermekek és a nők védelme a leghangsúlyosabb. Bár mai társadalmunk a bibliaitól alapvetően különbözik, a család mint legkisebb társadalmi egység feladata továbbra is a biztonság, a védett környezet megteremtése a családtagok számára.
  • A harmadik a társadalmi terület. Egy gyermek szocializációjára legerősebben a saját családi környezete van hatással. A szülőket figyelve tanulja meg a társadalmi lét szabályait, illetve a bibliai családképpel olyan modellt vesz át, amely az élet továbbvitelére irányulva biztosítja a társadalom jövőjét. Ebben a folytonosságban tapasztalja meg, hogy az ember felelőssége a jelenen túl a jövőre is kiterjed – nem mindegy, hogy milyen világot hagy gyermekeire. Nem véletlen, hogy a világi törvények is ősidők óta védik a házasság intézményét, fölé helyezve azt minden más együttélési formának, melyek a fentieket nem biztosítják. Egy társadalom számára a házasság és a családok támogatása, védelme nem csupán morális kérdés, hanem a társadalom jövőjének záloga.

A bibliai házasságmodell tehát az életet és annak fenntarthatóságát tartja szem előtt egyéni, családi és társadalmi szinten. Célja az élet továbbvitele, a család segítségével az életre, az élet továbbadására és a jövő iránti felelősségre való nevelés. Röviden összefoglalva, a házasság az élet továbbadásának közege.

A sorozat további részei

A szöveg forrása:
Copyright © 2012 - 2017 - www.teologiablog.hu