Házasság a Bibliában – a Szentírás házasságmodellje 1.

Kedves Olvasóim! Sokan kértétek tőlem, hogy írjak a házasságról a Biblia alapján. Hosszú és nehéz, ugyanakkor nagyon izgalmas és fontos téma lesz. Kezdjük is el a kérdés körülhatárolásával!

Menyasszony és vőlegény

Mi a házasság? Ez az egyszerű kérdés napjainkban rengeteg egymásnak ellentmondó választ, és azok nyomán egyre több vitát generál. Ha valaki hozzám hasonlóan megpróbálja követni és átgondolni a vitázó felek álláspontjait, érveit és ellenérveit, joggal érezheti, hogy a házasság intézménye valóban válságban van. Az, hogy mi a házasság, még néhány évtizeddel ezelőtt is sokkal egyértelműbb és körülhatárolhatóbb volt, mint ma. Napjaink házasságfogalma egy régóta tartó jelentésbővítési törekvés áldozata, melynek következményeként az emberek egyre inkább megkérdőjelezik az értelmét, érvényét és határait. A kereszténységgel szembeni növekvő ellenségesség szintén a házasság hagyományosan vett intézményének gyengülését segíti elő. Régi igazság, hogy az emberekkel a legegyszerűbben úgy lehet elfogadtatni valami újat, ha szembefordítjuk őket a régivel. A dac, a harag ugyanis sokszor a meggyőződésnél is nagyobb hajtóerőnek bizonyul.

Ahhoz, hogy a bejegyzés elején feltett kérdésre – mi a házasság? – válaszolni tudjunk, először nagy vonalakban tisztáznunk kell alapvető félreértéseket. Az első, hogy kinek a szempontjából vizsgáljuk a kérdést, hiszen pl. az állam és az egyház máris más és más választ ad. Az állam szemében a házasságkötés leegyszerűsítve egy szerződés, ami különböző társadalmi, jogi előnyökkel és felelősségekkel jár. Az egyház szemében viszont egy Isten rendelése szerinti szakrális cselekmény. A két meghatározás között természetesen vannak átfedések, de valójában a két házasságmodell tökéletes egyeztetése lehetetlen. Ezzel csak azt szeretném érzékeltetni, hogy hiába használjuk ugyanazt a fogalmat, nem biztos, hogy ugyanarról beszélünk. Az olyan – sajnos nem kevés – vitának ezért nem sok értelme van, amelyben az egyik oldalról a házasságkötést csupán társadalmi, polgári szerződéskötésként, “papírként” értelmezik, a másik oldalról viszont kizárólagosan szakrális cselekményként.

A zűrzavart tovább fokozza, hogy a házasság meghatározása állami oldalról ország-, egyházi részről pedig felekezetfüggő. Ha csak a magyarországi viszonyokat vesszük figyelembe, a római katolikus, a református, az evangélikus felekezetek mind másként tekintenek a házasságra. Példának okáért a római katolikus egyház szemében felbonthatatlan szentség, míg a protestáns felekezetek elváltakat is megesketnek. Ezen felül vannak olyan kisegyházak, kegyességi körök is, ahol az állami – polgári – házasságkötést a történelmi felekezetekkel ellentétben semmire sem tartják.

A fentieket tetézi, hogy a történelmi protestáns egyházak házasságról alkotott képe még azonos felekezeten belül is különbséget mutathat attól függően, mely országok közösségeiről van szó. Ebből is látható a sajnálatos tény: nem sokra megyünk, ha a házasság fogalmának meghatározásában az egyházaktól várjuk az egységes és egyértelmű választ. A keresztény házasság és család válságának ezért nem csupán külső, hanem sajnálatos módon belső okai is vannak.

Mit tehet a keresztény ember ebben a zűrzavarban? Nincs más választásunk, mint a felvilágosodás és a reformáció elvét követve visszatérni a forráshoz. A további részekben tehát meg fogjuk vizsgálni, hogy mit mond a Biblia a házasságról, és azt is, hogy miért épp azt mondja.

A fent vázolt zavarokat elkerülendő, a továbbiakban kizárólag a Bibliában szereplő házasságmodellel fogunk foglalkozni; egyéb vallási, ideológiai, világnézeti konstrukciók elképzelései nem témái a sorozatnak – ezt kérem az esetleges hozzászólások során is figyelembe venni. A témából adódóan továbbá elkerülhetetlenné válik egyes felekezeti tanítások mérlegelése, de ezt mindig tisztelettel és a testvériség szellemében fogom tenni.
(Folyt. köv.)

A sorozat további részei

A szöveg forrása:
Copyright © 2012 - 2017 - www.teologiablog.hu