Abortuszpárti tüntetők Amerikában
Abortuszpárti tüntetők Amerikában

Gátszakadás és abortuszbotrány

Jorsits Attila,

A kereszténységet sokszor vádolják erkölcsi maradisággal, prüdériával, pedig jó okkal védi az erkölcsi határokat.

Hangos az internet az amerikai Planned Parenthood, az Egyesült Államok legkiterjedtebb abortuszklinika-hálózatának botrányától. A történet röviden annyi, hogy egy életvédő szervezet néhány hete rejtett kamerás videofelvételt tett közzé, melyen a fenti klinika egyik igazgatója magzati szervek áráról tárgyal egy önmagát vásárlónak kiadó életvédővel. A beszélgetés során – borát kortyolgatva – az orvosnő néhány “technikai” részletet is megosztott arról, hogy kollégái hogyan tudják úgy megölni a magzatokat, hogy a megrendelt testrészek ne károsodjanak.

A felvétel óriási botrányt robbantott ki, ami cáfolatok és újabb felvételek nyilvánosságra hozatalán keresztül egyre nagyobb és nagyobb jogi, politikai vihart kavar. A hír több magyar webdalon és blogon is megjelent, hatalmas kommentáradatot vonva maga után. A téma ugyanis – természetéből adódóan – nem kevés vallási, világnézeti kérdést is felvet. Néhány vitát igyekeztem figyelemmel kísérni, és szinte sokkolt, hogy egyesek milyen következetes és lefegyverző logikával képesek védeni a felvételeken szereplő emberek álláspontját. Bevallom, ezek a hozzászólások igencsak elgondolkodtattak. Előrebocsátom, ez a cikk nem a Planned Parenthoodról fog szólni, hanem arról, ami lehetővé tette, hogy ezeket a borzalmakat politikai és társadalmi beleegyezéssel elkövessék.

A teológia régóta ismeri azt a főképp erkölcsi területeken tapasztalható jelenséget, amit találóan a gátszakadás képpel, illetve elnevezéssel jelölt meg. A hasonlat igencsak sokatmondó, hiszen egy gát átszakadása sokszor csak egy kis, ártalmatlannak tűnő repedéssel kezdődik, amit aztán a szivárgó víz addig tágít, amíg az egész át nem szakad. Ez az erkölcsök területén is így működik, ugyanis a morális gátszakadás is egyenként elhanyagolható mértékű változások következménye. A legnagyobb nehézség ezzel kapcsolatban, hogy a folyamatot – mivel szinte észrevehetetlenül apró lépésekben rombol – nagyon nehéz egy-egy aktuális élethelyzetben kimutatni. Ezért van, hogy sokszor észre sem vesszük, merre visz a szeretetre, a korszellemre vagy a nagyobb rossz elkerülésére hivatkozó apró, és sokszor igen logikusnak tűnő engedmények sora.

A kereszténységet sokszor vádolják azzal, hogy egyes kérdésekben csak Isten Igéjére tud hivatkozni, és ez sok esetben igaz is. Miért kell annyira prűdnek lenni? Miért kell annyira zártan kezelni a szexualitást? Miért nem szeretheti egymás testét is két őszinte ember, akik úgyis össze fognak házasodni? Miért ne adjuk meg a testi beteljesülés örömét a következő reménybeli házastársnak is? Miért problémázunk a szexen, hiszen mindenki csinálja? Ezek mind olyan kérdések, amikre sokszor csak annyit tudunk mondani: mert Isten így parancsolta, és ezeknek a parancsolatoknak a semmibevétele – ahogy azt a fenti példa is mutatja – komoly következményekkel járhat. Persze erre is megvan a logikus válasz: nem mindenki végzi egy abortuszklinikán, nem lehet általánosítani. Ez is igaz, de ha csak egy nő is – illetve a magzata – ott végzi a társadalom által propagált erkölcsi szabadosság miatt, már az is túl sok. Véleményem szerint milliók erkölcsi gátlásoktól mentes szexuális kielégülése sem ér meg egy életet.

Évekig tanultam etikát és tudom, hogy vannak nagyon nehéz, árnyalt és néha talán megoldhatatlan erkölcsi dilemmák. Vannak helyzetek, amikből nem lehet kijönni emberi életek elvesztése nélkül. Vannak nők, akiknek azért szakítják meg a terhességét, mert ha nem tennék, akkor mindketten meghalnának. Az ilyen esetekre az egyház is (mindegyik felekezet!) gondolkodás nélkül feloldozást ad orvosnak, páciensnek egyaránt. De egy abortuszklinika többségében nem az ilyen kivételekről szól. Ott nagyrészt nem megoldhatatlan etikai dilemmákkal állunk szemben, hanem az erkölcsi gátszakadás egyik következményével. Azzal, hogy apró lépésekben, logikus és védhető magyarázatokkal addig tágítottuk a szexuális vágyaink kiélésének szabadságát, amíg – megjegyzem, elkerülhetetlenül – nem kívánt gyermekek ezrei fogantak meg. Persze az abortuszklinikákat is lehet logikus érvekkel védeni, hiszen itt is érvényesíthető a kisebb rossz választásának csalóka logikája, de ez valójában nem megoldás. Az abortuszklinikák léte ugyanis csak egyik következménye a valódi problémának, ami az erkölcsi gátszakadás. Nem akarok senkit könnyelműen felmenteni a felelőssége alól, de abban biztos vagyok, hogy a szabados életvitel sokakat sodor az ilyen klinikákhoz. Olyanokat, akik más erkölcsi normák között élve talán soha nem kerültek volna oda.

Az egyház ellenzi azokat a dolgokat, amiket a Biblia bűnnek nevez, akármilyen apróságról is legyen szó, akármilyen logikus módon is lehet védeni azokat. Harcol ellene, mert még ha Isten tekintélyén kívül mással nem is tudja alátámasztani az igazát, azt biztosan tudja, hogy a bűn halált nemz (Jak 1,15). Nem tudom, mit szólnának a szexuális szabadság első aktivistái, ha tudnák, hogy harcuk apró, láthatatlan lépések sorozatán keresztül mennyi szenvedést és halált nemzett.

Az erkölcsi gátak bontogatása napjainkban is gőzerővel folyik. Ma is rengetegen támadják az egyházat, amely konok makacssággal védi az Isten által lefektetett erkölcsi alapelveket, mert tudja, hogy azokat nem lehet következmények nélkül lebontani. A következmények elszenvedői viszont – ahogy az már lenni szokott – a jövőben ismét az ártatlanok lesznek.

A mi felelősségünk, hogy milyenné tesszük világunkat. A hétköznapi ember – még ha a média az ellenkezőjét sugallja is – nem csupán az események tehetetlen szemlélője. Mindannyian sokat tehetünk csupán annyival, hogy egyszerűen nem fogadjuk el, hogy az embernek egy szexuális vágyai által vezérelt ösztönlénynek kell lennie. Ne higgyük el, hogy a vágyainkat követni kell bármi áron, mert ez a boldogságunk kulcsa – mindaddig lesznek abortuszbotrányok, amíg azt gondoljuk, hogy ez mindent megér. Biztos vagyok benne, hogy az erkölcsi gátak további bontogatásával egyre jobban elrontunk mindent, ahogy abban is, hogy a változás egyedül rajtunk múlik.

Ha érdekesnek találtad, add tovább:
Facebook Twitter Google+

A bejegyzés linkje: https://www.teologiablog.hu/gatszakadas-es-abortuszbotrany/
Copyright © 2012 - 2018 Jorsits Attila - www.teologiablog.hu