Királyok királya 2.

Mit jelentenek és mi az eredetük a karácsonyi történetből jól ismert motívumoknak? Második rész.

“Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.” (Mt 2,1-2)

Jézus születéstörténetének legismertebb szereplői a napkeleti bölcseknek nevezett rejtélyes emberek. Talán titokzatosságuk miatt, a történelem során sok feltételezés és legenda kapcsolódott ezekhez az alakokhoz; itt gondolhatunk mindjárt a népszerű három királyok elnevezésre, amit a Biblia szövege azonban nem támaszt alá. A Szentírás nem királyokként említi őket, és nem helytálló a bölcsek kifejezés sem. Az eredeti görög szöveg magoi-nak, azaz mágusoknak nevezi őket, ami első hallásra furcsa lehet, de a történetet valójában sokkal érthetőbbé teszi. Az evangélium nem erősíti meg azt sem, hogy hárman lettek volna, ezt a következtetést a hagyomány az általuk hozott ajándékok számából – arany, tömjén, mirha – vonta le. A szöveg egyszerűen csak többesszámban beszél róluk, ami annyit jelent, hogy minimum ketten voltak.

Ezek a mágusok az Izraeltől keletre fekvő, napkeleti kultúrákban az akkori tudományokkal, például csillagászattal foglalkozó emberek voltak. Sokan tevékenykedtek közülük a babiloni Szippárban, ami akkoriban jelentős asztronómiai központ volt. Az ókori ember számára minden égitest jelentést hordozott, amire nagyon odafigyeltek. Máté szerint a napkeleti mágusokat is egy csillag feltűnése indította útnak:

“Láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt.” (Mt 2,2)

Mi lehetett ez a bizonyos csillag és mit üzenhetett? Erre a kérdésre a híres csillagász és matematikus, Johannes Kepler (1571-1630) kutatásai adtak választ. Szerinte a betlehemi csillag nem egy csillag volt, hanem egy bolygóegyüttállás, mégpedig a Jupiter és a Szaturnusz bolygók együttállása a halak csillagképében, ami kb. nyolcszáz évente történik meg. Egy ilyen konstelláció Krisztus születésének időpontjában is volt. Kepler feltevését igazolta a későbbiekben megtalált szippári csillagnaptár is, amelyben jóval Jézus születése előtt feljegyezték, tehát várták ezt a konstellációt. A bolygók ókori jelentése is alátámasztja Kepler elméletét:

  • A Jupitert a világ uralkodójának, királyának jelképeként tartották számon.
  • Minden népnek volt egy csillaga, a zsidóké a Szaturnusz volt.
  • Az új csillagképbe (ebben az esetben a Halakba, kb. Krisztus születése előtt százötven évvel) való átlépés pedig egy új korszak eljövetelét jelentette.

Ennek alapján nem nehéz értelmeznünk az égi üzenetet. A világ uralkodója, aki a zsidók között születik, új korszakot hoz az emberiség életében, aminek a jelképe a hal (ikhthüsz) lesz.

Fontos, hogy ne értsük félre Istennek ezt az üzenetét; ez nem azonos a horoszkóppal. Arról van csupán szó, hogy Isten mindig olyan formába, jelrendszerbe önti az üzenetét, amit az emberek megértenek. A nyelv is egy ilyen jelrendszer, amivel számunkra a Biblia megíratott. Ma Isten üzenete mindenki számára elérhető ilyen formában, de akkor még nem volt. A napkeleti mágusok számára ez a csillag volt az egyetlen jel, aminek láttán tudomást szerezhettek róla, hogy a világ ura megszületett. Ők ezt megértették és elindultak Betlehembe.
Vagy mégsem? Erről majd a következő részben.
(Folyt. köv.)

A sorozat további részei

A szöveg forrása:
Copyright © 2012 - 2017 - www.teologiablog.hu

2 hozzászólás

  • Gravatar for Novák Béla Novák Béla szerint:

    Szia!

    Máté 2.9.:
    “Azok meghallgatták a királyt és útra keltek. S lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt. A csillagot megpillantva nagyon megörültek.”

    Szerintem ha konkrétan az istálló felett állt meg a csillag akkor az nem lehetett egy bolygóegyüttállás.

  • Gravatar for Jorsits Attila Jorsits Attila szerint:

    Kedves Béla!
    Köszönöm a felvetésedet.
    Tényleg nem bolygókról olvasunk az evangéliumban, de egy a szó szoros értelmében vett csillag sem lehetett. A legközelebbi csillag több mint négy fényévnyire van a földtől, ami akkora távolság, hogy lehetetlen ilyen pontos helymeghatározásra használni. Ha a fejem felett van Budapesten, akkor ugyanabban az időpontban a fejem felett lenne Szegeden is. Nem lehetne vele pontosan kijelölni egy istállót egy városban.
    A mozgás miatt gondolták sokan, hogy inkább egy üstökös lehetett; sok régi ábrázoláson láthatjuk ezt az elképzelést, aminek az eredete a 3. századig nyúlik vissza. Van is feljegyzés három akkoriban megjelent üstökösről, de mivel ezeket baljós előjeleknek tekintették, itt nem lehet erről szó, tekintve az égi üzenetet.
    A Jupiter és a Szaturnusz egyaránt látható szabad szemmel, mert a Nap fényét a Holdhoz hasonlóan visszaverik. A konstelláció tehát fényjelenséggel is járt, így a szemtanúk nyugodtan gondolhatták azt csillagnak. Ráadásul a konstelláció kronológiailag is beleillik a népszámlálás és Heródes halála közötti időszakba.
    Persze ez is egy elmélet, de szerintem helytálló.



Hozzászólások követése (RSS)

Archivált tartalom. A blog jelenleg nem aktív.