A bölcsek köve

Mi a bölcsesség? Tapasztalat, okosság, tájékozottság, talpraesettség? Nem, ezeknél jóval több. Valami isteni…

“Isten adott Salamonnak igen nagy bölcsességet és értelmet. Olyan sok bölcs gondolata volt, mint a tenger partján a homok. Nagyobb volt Salamon bölcsessége a keleten lakó emberek bölcsességénél és az egyiptomiak minden bölcsességénél.” (1Kir 4,29-30)

Ha arról gondolkodunk, hogy mit is jelent a Biblia szerint a bölcsesség, akkor egy idő után rájövünk, hogy valami baj van a bölcsességfogalmunkkal. A Biblia másképp határozza meg, mint ahogyan mi gondolkodunk róla. Talán az első, ami a bölcsességgel kapcsolatban eszünkbe jut, a korral való összefüggése. A „bölcs öreg” toposza ott él mindannyiunk fejében, de a Biblia nem beszél arról, hogy a bölcsesség a korral mindenkinek megadatna. Az évek hoznak magukkal tapasztalatot, de bölcsességet nem. Nem automatikusan leszünk bölcsek, bárhogy is szeretnénk. Salamon már uralkodása elején megkapta Istentől ezt az adományt, és akkor még egyáltalán nem volt öreg.

A legtöbb, amit tehetünk a bölcsességért, hogy kérjük:

“Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja.” (Jak 1,5)

Jakab apostol feltételezi, hogy a bölcsességet kérő hisz Istenben. Így folytatja:

“De hittel kérje, semmit sem kételkedve, mert aki kételkedik, az olyan, mint a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide-oda hajt.” (Jak 1,6)

Salamon királyról – a bölcsesség mintaképéről – azt olvassuk a Királyok első könyvében (11. fej.), hogy élete végén idegen vallású feleségei elfordították a szívét Istentől. Bálványimádó lett és ezzel elveszítette a bölcsességét. Tehát nem elég bölccsé lenni, annak is kell maradni.
Mit tudtunk meg a bölcsességről?

  • Nem kortól függ; nem jár automatikusan.
  • A hit az alapja.
  • Kérhető, kapható, de nem birtokolható.

A bölcsesség nem emberi tulajdonság. Nem a tapasztalat, az okosság és a tájékozottság együttese, hanem Istenhez kötöttség, Isten által irányítottság. Ezért nem megszerezhető és birtokolható. Amíg az ember Istennel kapcsolatban van, addig bölcs, ha eltávolodik tőle, oda a bölcsesség.

Egy látásmód, „Isten szemével” látni a dolgokat. Hogyan lát Isten? A lényeget látja, sallangoktól, félrevezető külsőségektől mentesen azt, ami van. Nem többet, nem kevesebbet. Ez a bölcsesség, ilyen a bölcs.

A Biblia szétválasztja a „felülről jövő” és az emberi, „e világi” bölcsességet (Ld. pl.: Jak 3,13-17). Ez is a látásmódra utal. A világ bölcse a világ szemével, az Isten szerinti bölcs Isten szemével lát és ennek alapján is cselekszik.

A szöveg forrása:
Copyright © 2012 - 2017 - www.teologiablog.hu