TeológiaBlog

A jó és rossz tudásának fája 1.

Mi mindent tudunk a jó és rossz tudásának fájáról? Fontos-e mindez a mai ember számára?

„A kígyó pedig ravaszabb volt minden mezei állatnál, amelyet az Úristen alkotott. Ezt kérdezte az asszonytól: Csakugyan azt mondta Isten, hogy a kert egyetlen fájáról sem ehettek? Az asszony így felelt a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk, csak annak a fának a gyümölcséről, amely a kert közepén van, mondta Isten: Nem ehettek abból, ne is érintsétek, mert meghaltok. De a kígyó ezt mondta az asszonynak: Dehogy haltok meg! Hanem jól tudja Isten, hogy ha esztek belőle, megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint az Isten: tudni fogjátok, mi a jó, és mi a rossz.” (1Móz 3,1-5)

A teremtéstörténet a Biblia sokat vitatott és sokféleképpen értelmezett része. Könnyen félre is érthetjük, ha bizonyos szempontokat figyelmen kívül hagyunk. Ebben a sorozatban néhány ilyen szempontra szeretném felhívni a figyelmet; ezek közelebb visznek a szöveg valódi jelentéséhez, most konkrétan annak megértéséhez, mit is képvisel a „jó és rossz tudásának” fája. Tovább…

Az ember első bűne: a kétely

Hogyan döntötte romlásba a Kísértő az embert egy egyszerű kétely segítségével? Milyen csapdát rejt a kételkedés mechanizmusa?

„A kígyó pedig ravaszabb volt minden mezei állatnál, amelyet az Úristen alkotott. Ezt kérdezte az asszonytól: Csakugyan azt mondta Isten, hogy a kert egyetlen fájáról sem ehettek? Az asszony így felelt a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk, csak annak a fának a gyümölcséről, amely a kert közepén van, mondta Isten: Nem ehettek abból, ne is érintsétek, mert meghaltok. De a kígyó ezt mondta az asszonynak: Dehogy haltok meg! Hanem jól tudja Isten, hogy ha esztek belőle, megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint az Isten: tudni fogjátok, mi a jó, és mi a rossz.” (1Móz 3,1-5)

A bűnbeesés az egyik legismertebb bibliai történet, rengeteg magyarázat fűződik hozzá, számtalan alkalommal értelmezték a különböző tudományok és művészetek képviselői. Éppen emiatt egyúttal az egyik legterheltebb rész is. Bár a Kísértő és Éva párbeszéde kétségtelenül a történet középpontja, mégis épp ennek a vizsgálata sikkad el sokszor a történet erőteljes szimbólumainak elemzése közben, pedig napjaink embere számára is igencsak megfontolandó tanulságokat rejt. Tovább…

A bűn evolúciója

Hogyan fejlődik, hogyan válik folyamattá a bűn? Mi indítja el a folyamatot, és hová vezet végső soron?

Pál apostol levelei közül a Rómaiakhoz írt levél több szempontból is kiemelt helyet foglal el. Ennek egyik oka, hogy a legegységesebb, legösszeszedettebb, legpontosabb felépítésű, hiszen tudatos szerkesztési elvek szerint íródott, egy korabeli műfaj, a diatribé szabályainak megfelelően. A diatribé egy a szókratészi párbeszédekből kifejlődött szónoki műfaj volt, melyet sokszor alkalmaztak vitás kérdések bemutatására. A műfaj egyik remek eszköze, hogy a tárgyalandó témát lépésről lépésre bontja ki, ezzel segítve a megértést. Bemutatja a kiinduló tézist, majd lépcsőzetesen kibontva feltárja az odáig vezető utat.

A Római levélben sok ilyen kis egység található, melyek ezen szabály szerint tárgyalják az egyes témákat. Vizsgáljunk meg most egy ilyen egységet a Római levél első fejezetének végéről, amely elénk tárja a bűn fejlődésének állomásait. Tovább…

Méltók és méltatlanok

Ki méltó az üdvösségre? Mi a méltóság bibliai jelentése? Mi Isten és ember szerepe a méltóvá tételben?

„Hasonló a mennyek országa egy királyhoz, aki menyegzőt készített a fiának. Elküldte szolgáit, hogy hívják össze a meghívottakat a menyegzőre, de azok nem akartak elmenni. Ekkor más szolgákat küldött, akikhez így szólt: Mondjátok meg a meghívottaknak: Íme, elkészítettem az ebédet, ökreim és hízott állataim levágva, és minden készen van: Jöjjetek a menyegzőre! De azok, mit sem törődve ezzel, elmentek: az egyik a földjére, a másik a kereskedésébe. A többiek pedig megragadták szolgáit, bántalmazták és megölték őket. Ekkor a király haragra gerjedt, elküldte seregeit, és elpusztította ezeket a gyilkosokat, városukat pedig felégette. Akkor ezt mondta szolgáinak: A menyegző ugyan kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók.” (Mt 22,2-8)

A méltóság és méltatlanság kérdése az Újszövetségben bonyolultabb, mint első látásra gondolnánk. Ezt a témát általában két oldalról szoktuk megközelíteni. Az egyik megközelítésben a méltóság összefügg az érdemekkel, vagyis azzal, ki milyen módon éli az életét, éli meg a hitét. Röviden, azt tartjuk méltónak Isten ajándékaira, aki az Ő akaratának megfelelően cselekszik. A másik megközelítés a kegyelemre hivatkozva állítja, hogy alapból senki nem méltó Isten ajándékaira, ám Jézus kereszthalála által kegyelemből – cselekedetektől függetlenül – mindenki méltóvá tétetett azokra. Azt gondolom, hogy Bibliát ismerő olvasók számára nem nagy megerőltetés olyan igéket találni, melyekkel az egyik vagy a másik oldal véleményét igazolni tudnánk. A kérdés azonban összetettebb. Tovább…

A messiási csodák

Melyek azok a csodák, amelyeket egyedül a Messiás tud végbevinni? Csodák speciális csoportja mint a Messiás ismertetőjele.

Legutóbbi sorozatunkban volt már szó a csodák és jelek értelméről és jelentőségéről. A bibliai csodák mindegyikében közös, hogy magán a történésen felül fontos üzenetet hordoznak. Ez az üzenet Jézus esetében egyértelmű: Ő a megígért Messiás. Jézus csodái minden alkalommal ezt az üzenetet közvetítették, egyfajta hitelesítésként húzták alá az elhangzott tanítást. Talán már ebből is érezhető, hogy ha az üzenet felől közelítjük meg a csodák kérdését, akkor azokat legalább két csoportra kell osztanunk. Ha ugyanis Jézus egyes csodáinak félreérthetetlen üzenete az volt, hogy Ő maga a Messiás, akkor jogosan tételezhetjük fel, hogy ezek olyan csodák voltak, melyeket más nem tudott volna véghezvinni. Tovább…