TeológiaBlog

Királyok királya 1.

Mit jelentenek és mi az eredetük a karácsonyi történetből jól ismert motívumoknak? Első rész.

Máté evangéliumának első fejezete Jézus családfájával kezdődik. Máté a felsorolásában különösen is ismert személyeket szerepeltet:

„Isai fia volt Dávid, a király. Dávid fia volt Salamon, Úriás feleségétől.” (Mt 1,6)

Eszerint a jézusi családfa nem egy hétköznapi család felmenőinek a jegyzéke, hanem királyi családfa. Isten akarata szerint a trón Dávid utódait illette volna meg, azonban Jézus születésének idején már rég nem ők uralkodtak.

Jósiás király halála után (Kr. e. 609) egyik fia, Jóakház örökölte a trónt, akit rövid uralkodás után II. Nékó fáraó Egyiptomba deportált, és helyét testvére, Jójákim foglalta el. Jójákim néhány évvel később elesett az Új-Babiloni Birodalom elleni csatában, és fia, Jójákin vette át az uralkodást, akit három hónap múlva Bablionba hurcoltak. Ekkor Jósiás király harmadik fia, Cidkija került a trónra, ám rövidesen szintén a Babilon elleni háborúság áldozata lett. Ezzel az eseménnyel Kr. e. 586-ban az Új-Babiloni Birodalom megszüntette a júdeai királyság intézményét, de az örökösök sorát nem sikerült végleg megszakítani. Tovább…

Szemétre dobott élet

Egy ember egészen Krisztusra tette fel az életét. Pálnak volt vesztenivalója…

„Ellenben azt, ami nekem nyereség volt, kárnak ítéltem a Krisztusért. Sőt most is kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért. Őérte kárba veszni hagytam, és szemétnek ítélek mindent, hogy Krisztust megnyerjem.” (Fil 3,7-8)

A tarzuszi Pál jó családba született. Apja római állampolgárságú volt, amit fia automatikusan örökölt. Több kiváltságot is élveztek a római polgárok; szavazati joguk volt, adókedvezményt kaptak, és a bíróságok is jobb elbánásban részesítették őket. Ezt a polgárjogot lehetett adni és venni, ezért az eladósodott, földjeiket elvesztett rómaiak komoly összegekért bocsátották áruba. Sokan éveken, évtizedeken át dolgoztak, gyűjtöttek, hogy megvásárolják maguknak ezt a jogot.

Pál anyja zsidó származású volt, tehát a fiú a római állampolgárság mellett a zsidó néphez való tartozást is örökölte. Pál így két különleges közösségbe született bele, ez alapjaiban véve okot adhatott volna neki a büszkeségre. Fiatalemberként Gamálielnél tanult, aki akkoriban a zsidók egyik legszínvonalasabb iskoláját vezette. Felnőtt korában beállt a farizeusok közé, akik az akkori zsidóság politikailag, társadalmilag és vallásilag legbefolyásosabb csoportját jelentették.

Erre az életútra mondja, hogy kár és szemét? Sőt, a magyar fordítók itt finomítottak is a szövegen, mert a szemét helyett a görögben az ürülék szó egy vulgáris formája szerepel. Miért fogalmaz ilyen durván az apostol? Tovább…

Szavaink teremtő ereje

Az emberi beszéd lehetőség és felelősség, mert a szó cselekszik.

„Íme, a hajókat, bármilyen nagyok, és bármilyen erős szelek hajtják is őket, egy egész kis kormányrúddal oda lehet irányítani, ahova a kormányos akarja. Ugyanígy a nyelv is milyen kicsi testrész, mégis nagy dolgokkal kérkedik. Íme, egy parányi tűz milyen nagy erdőt felgyújthat: a nyelv is tűz, a gonoszság egész világa. Olyan a nyelv tagjaink között, hogy egész testünket beszennyezi, és lángba borítja egész életünket, miközben maga is lángba borul a gyehenna tüzétől. Mindenfajta vadállat és madár, csúszómászó és tengeri állat megszelídíthető: meg is szelídíti az ember; a nyelvet azonban az emberek közül senki sem tudja megszelídíteni, fékezhetetlenül gonosz az, telve halálos méreggel. Ezzel áldjuk az Urat és Atyát, és ezzel átkozzuk az Isten hasonlatosságára teremtett embereket: ugyanabból a szájból jön ki az áldás és az átok. Testvéreim, nem kellene ennek így lennie.” (Jak 3,4-10)

Mi a beszéd? Az ember kifinomult kommunikációs eszköze. Ha csak így gondolunk rá, akkor azt, hogy az állatvilág bármely tagjának a kommunikációjától az emberi beszéd csak formájában (nyelvében) és gazdagságában különbözik. A lényege ugyanaz: információközlés.

A Biblia azonban ennél többet mond a beszéd természetéről. Az első beszélő a Bibliában Isten:

„Akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság! És lett világosság.” (1Móz 1,3)

Szava nemcsak elhangzik, hanem létre is hozza az elhangzottakat, tehát a szó a teremtés eszköze: Tovább…

A nagy fogás

Ha Jézussal egy csónakban evezel, az a legkevesebb, hogy életed legnagyobb fogására számíthatsz…

A bibliai történetek tele vannak szimbólumokkal. Gyakran egy-egy elbeszélésben Jézus minden tettének, mozdulatának üzenete van. Ma Péter és Jézus találkozásáról írok. Ez az elbeszélés szimbolizálja az emberek Jézushoz való viszonyulásának lépcsőfokait. Lássuk az elsőt:

„Amikor egyszer a sokaság hozzá tódult, és hallgatta az Isten igéjét, ő a Genezáret-tó partján állt.” (Lk 5,1)

Az első lépcsőfok a sokaságban lenni. Ez egy általános, kollektív kapcsolat, nem egyenként vagyunk kapcsolatban Jézussal, hanem sokan. Ezt lehet egyfajta érdeklődői vagy rajongói körnek tekinteni. Nem szabad lenézni ezt a fokozatot! Azért nem, mert mindannyian így kezdjük. Nincsen olyan lángoló lelkű hívő, aki ne a sokaságban kezdte volna. A sokaságban való elvegyülés, Jézus vizsgálgatása, méregetése a tömeg-nyújtotta inkognitóból nem szégyen. Nem az a baj, ha ott vagy, hanem az, ha ott ragadsz. A sokaság ugyanis nem ragaszkodik igazán Jézushoz. Gondolj bele, a keresztnél már nem volt ott a sokaság… Tovább…

Ember, ki vagy? 4.

Hogyan segít a Biblia megismerni és megérteni önmagunkat és kapcsolatainkat? Negyedik rész.

„Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté. Még mindketten mezítelenek voltak: az ember és a felesége; de nem szégyellték magukat.” (1Móz 2,24-25)

Az ember viszonylény mivoltát három területen éli meg:

• Szakrális terület: Istennel való kapcsolatában
• Társadalmi terület: Embertársaival, akik hozzá hasonlók, de mégis mások
• Személyes (intim) terület: A házastársával, akivel titokzatos módon egy testté válik.

Ezek azok a kapcsolatok, amelyekre az ember teremtetett. Mindezek közül a házasság talán a legnagyobb misztérium. Az ember vágyik valakire, akivel (ismét) egy testté lehet. A házasságkötés három területen történik meg, amelyek nem mások, mint a már felsorolt társadalmi, személyes és szakrális területek. Fontos, hogy mindegyik területen visszavonhatatlan változás következik be: Tovább…