Hogyan segít a Biblia megismerni és megérteni önmagunkat és kapcsolatainkat? Negyedik rész.
„Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté. Még mindketten mezítelenek voltak: az ember és a felesége; de nem szégyellték magukat.” (1Móz 2,24-25)
Az ember viszonylény mivoltát három területen éli meg:
- Szakrális terület: Istennel való kapcsolatában
- Társadalmi terület: Embertársaival, akik hozzá hasonlók, de mégis mások
- Személyes (intim) terület: A házastársával, akivel titokzatos módon egy testté válik.
Ezek azok a kapcsolatok, amelyekre az ember teremtetett. Mindezek közül a házasság talán a legnagyobb misztérium. Az ember vágyik valakire, akivel (ismét) egy testté lehet. A házasságkötés három területen történik meg, amelyek nem mások, mint a már felsorolt társadalmi, személyes és szakrális területek. Fontos, hogy mindegyik területen visszavonhatatlan változás következik be:
Ezért a férfi elhagyja apját és anyját…
Társadalmi oldalról nézve új család jön létre. A házastársak elsősorban már nem valakiknek a gyermekei, hanem egymás házastársai. Elsősorban egymásért felelősek és ez a felelősségvállalás nem visszavonható: ragaszkodik feleségéhez…
Lesznek egy testté…
A személyes, intim terület. Az egy test a szexuális kapcsolattal valósul meg, ami visszavonhatatlanul összekapcsolja a férfit és a nőt. Nemcsak spirituálisan lesz a kettőből egy, hanem a gyermeknemzés által is új test jön létre.
A szakrális területen Isten szemében is visszavonhatatlan a változás, ezt láthatjuk abból is, ahogyan Jézus értelmezi a fenti idézetet:
„…elhagyja az ember apját és anyját, és lesznek ketten egy testté, úgyhogy ők többé már nem két test, hanem egy. Amit tehát az Isten egybekötött, ember el ne válassza.” (Mk 10,6-9)
A teremtéstörténet zárómondatában még egy fontos jellemzőjét olvashatjuk az ember eredeti állapotának:
„Még mindketten mezítelenek voltak: az ember és a felesége; de nem szégyellték magukat.” (2Móz 2,25)
A meztelenség itt nem csak testi állapotot jelöl. Lelki, szellemi transzparencia jellemezte őket, nem volt mit szégyellniük sem egymás, sem Isten előtt.
Tudjuk azonban, hogy a teremtéstörténet lezárása után a bűnbeesés története következik a Biblia lapjain. Vége szakad az eredeti tökéletes harmóniának, mert a bűn kihat az ember testére, lelkére, kapcsolataira és az egész teremtésre. Mindennek következménye az elkerülhetetlen pusztulás lenne, ha Jézus mint második Ádám (1Kor 15. fej.) el nem jön, és a legbensőségesebb kapcsolatra nem lép övéivel:
Ezért a férfi
: Jézus Krisztus
elhagyja apját és anyját
: Mennyei Atyját
ragaszkodik feleségéhez
: az Egyházhoz
és lesznek egy testté
: az Úrvacsora és az Egyház Krisztus teste.
Ezért írja Pál erről az igéről:
„A férfi ezért elhagyja apját és anyját, és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté. Nagy titok ez, én pedig ezt Krisztusról és az egyházról mondom.” (Ef 5,31-32)