Ez a sorozat az ökumené bibliai alapjairól, jelentőségéről fog szólni, nem megkerülve a legfőbb kérdést: kell ez nekünk egyáltalán?
„A férfi ezért elhagyja apját és anyját, és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté. Nagy titok ez, én pedig ezt Krisztusról és az egyházról mondom.” (Ef 5,31-32)
Mielőtt az ökumenével bármilyen szinten foglalkozni kezdenénk, tisztáznunk kell néhány alapvető kérdést az egyház mibenlétével kapcsolatban. Mi is az a nagy titok (misztérium), amit Jézus és az apostolok így neveznek: egyház? Tovább…
Máriának el kell engednie Jézust? Csak ennyi? Van ennek az igének mélyebb teológiai jelentése?
„Jézus nevén szólította: Mária! Az megfordult, és így szólt hozzá héberül: Rabbuni! – ami azt jelenti: Mester. Jézus ezt mondta neki: Ne érints engem, mert még nem mentem fel az Atyához, hanem menj az én testvéreimhez, és mondd meg nekik: Felmegyek az én Atyámhoz, és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez. Elment a magdalai Mária, és hírül adta a tanítványoknak: Láttam az Urat!, és hogy ezeket mondta neki.” (Jn 20,16-18)
Az első részben tisztáztuk, hogy Jézus Máriához intézett felszólításának lényege nem a Feltámadott érintésének tilalma, hanem az, hogy Mária engedje el Jézus lábát, mivel épp fogja azt. Most ennek a jelenetnek a teológiai mondanivalóját fogjuk megvizsgálni. Tovább…
A feltámadott Jézus más lett? Dicsőséges teste érinthetetlenné vált? Már nem vállalt közösséget az emberekkel? Az már nem is valódi test volt? Mi az igazság?
„Jézus nevén szólította: Mária! Az megfordult, és így szólt hozzá héberül: Rabbuni! – ami azt jelenti: Mester. Jézus ezt mondta neki: Ne érints engem, mert még nem mentem fel az Atyához, hanem menj az én testvéreimhez, és mondd meg nekik: Felmegyek az én Atyámhoz, és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez. Elment a magdalai Mária, és hírül adta a tanítványoknak: Láttam az Urat!, és hogy ezeket mondta neki.” (Jn 20,16-18)
A fenti igerészt Sytka, egy teológus kollégám ajánlotta figyelmembe, mint olyan problémás szakaszt, amiről számos zavaros és furcsa magyarázatot hallani, olvasni. Sokan valóban a legextrémebb módokon próbálják meg értelmezni Jézus Mária felé elhangzó felszólítását: Ne érints engem… A magyarázatok a viszony megváltozásától kezdve egészen addig terjednek, hogy Jézus dicsőséges testét beszennyezte volna Mária érintése. Gondolom, aki már hallott vagy olvasott efféle magyarázatot, érezte, hogy itt valami nem stimmel. Miért ne érinthette volna Jézust Mária? Tovább…
Keresztény határozottság, avagy Jézus tanítása az egyértelmű döntés fontosságáról
„A ti beszédetekben az igen legyen igen, a nem pedig nem, ami pedig túlmegy ezen, az a gonosztól van.” (Mt 5,37)
A fenti igeszakasszal kapcsolatban a legtöbb magyarázat vagy az igazmondás, vagy a sallangmentes beszéd fontosságára hívja fel a figyelmet. Ezek a szavak Jézusnak az esküdözésről szóló tanítása után hangzanak el, ha pedig a tágabb szövegkörnyezetet keressük, az nem más, mint Jézus törvényértelmezése. Máté evangéliumában ennek a résznek a jellemzője, hogy Jézus idéz egy törvényt, majd kifejti annak helyes értelmét. Mi ennek az igének az alapja?
„Hallottátok azt is, hogy megmondatott a régieknek: Ne esküdj hamisan, az Úrnak pedig add meg, amit esküvel fogadtál.” (Mt 5,33)
A pokolba vezető út jószándékkal van kikövezve. – Ezt Péter apostol meg is tapasztalta.
„Ettől fogva kezdte el Jézus Krisztus mondani tanítványainak, hogy Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, főpapoktól és írástudóktól, meg kell öletnie, de harmadnapon fel kell támadnia. Péter ekkor magához vonta őt, és feddeni kezdte: Isten mentsen, Uram, ez nem történhet meg veled! Ő pedig megfordult, és így szólt Péterhez: Távozz tőlem, Sátán, botránkoztatsz engem, mert nem az Isten szerint gondolkozol, hanem az emberek szerint.” (Mt 16,21-23)
Ez az igeszakasz fordulópont az evangéliumokban. Amint az elején olvassuk, ettől kezdve jelenti ki Jézus a tanítványoknak, hogy mik fognak vele történni Jeruzsálemben. A tanítványok nem erre számítottak. Közvetlenül igénk előtt ismeri fel és vallja meg Péter, hogy kicsoda valójában Jézus: nem csupán nagy tanító, próféta, hanem a megígért Messiás. Jézus a vallástételt nem tagadja, sőt isteni kijelentésnek tulajdonítja Péter szájából. A tanítványok boldogok, hiszen tanúi lehetnek, hogy a nép régi vágya beteljesedik. Ebbe az örömbe szól bele Jézus, szenvedéseinek jövendölésével. A tanítványok messiásképébe ez a szenvedés nem illett bele, Péter ezt nem is rejti véka alá. Ez eddig érthető is, de mit kezdjünk Jézus kemény válaszával?Tovább…
