TeológiaBlog

Jézus pere 5.

Mi az értelme Júdás csókjának? Péter miért vágta le a főpap szolgájának fülét? A tanítványok valóban gyávaságból szaladtak el?

„Ekkor Júdás Iskáriótes, egy a tizenkettő közül, elment a főpapokhoz, hogy elárulja őt nekik. Amikor azok ezt meghallották, megörültek, és megígérték, hogy pénzt adnak neki. Ő pedig kereste a módját, hogyan árulhatná el Jézust egy megfelelő pillanatban.” (Mk 14,10-11)

A főpapoknak kapóra jött Júdás. Mi volt az értelme az árulásának?

Jézus vádlóinak egyik óriási problémája Jézus feddhetetlensége volt. Minden bosszantó tette és tanítása ellenére soha semmi olyat nem tett vagy mondott, ami ténylegesen ütközött volna a törvénnyel. Nyilvános tanításaiért vagy tetteiért tehát lehetetlen lett volna perbe fogni. Szükség volt egy belső emberre, aki valami olyan titkos tanítást fed fel, amiről a sokaság nem tudhat – tehát a vád jogosságát sem tudja megkérdőjelezni –, és ami valóban ütközik a törvénnyel. Végül az evangéliumokból nem derül ki, hogy mi volt a vádemelésnek ez az alapja. Tovább…

Jézus pere 4.

A főpapoknak meg kellett találniuk az ideális vádat Jézus ellen, és ráadásul gyorsan is kellett cselekedniük.

Miután a főpapok és az írástudók eldöntötték, hogy Jézusnak meg kell halnia, még nem kevés akadállyal kellett szembenézniük. Először is ki kellett találni, hogy mi legyen az a bűn, amit Jézusra rá lehet bizonyítani, másrészt sietniük kellett, nehogy kicsússzanak az időből, hiszen még a páska-ünnep előtt le akarták zárni az ügyet. Nézzük tehát: milyen bűnökből válogathattak a vádlók, és miért kellett annyira sietniük?

Jézus tárgyalása során a vádlóknak két dologra kellett nagyon odafigyelniük. Az egyik, hogy a vádemelés és a tárgyalás is látszólag szabályos, törvényes legyen. Jézusnak túl sok követője volt már ahhoz, hogy a vezető klérus megkockáztathasson egy törvénytelen tárgyalást. Ezzel könnyen önmaguk ellen fordíthatták volna a Jézust követő sokaságot, akiktől viszont féltek egy esetleges lázadás miatt. Tehát mindennek – látszatra – törvényesen kellett lezajlania. Tovább…

Jézus pere 3.

Milyen körülmények nehezítették a vádemelés előkészületeit?

Az előző részben megvizsgáltuk, hogy Jézus korában milyen bonyolult politikai és társadalmi viszonyok uralkodtak. Egyik oldalon ott állt a zsidók által gyűlölt és megvetett Római Birodalom, amelynek kényszerű engedelmességgel tartoztak, a másik oldalon a rómaiak szemében intoleráns és hálátlan, lázadozó zsidóság. Ebben a feszültségben a vezetők felelőssége volt a békés egyensúlyt megtartani. Miért volt szükség erre?

A római vezetésnek többek között feladata volt „Róma békéjét” a provinciákban is biztosítani. Ha erre egy vezető alkalmatlannak bizonyult, az nem csak pozíciójának elvesztését, hanem politikai karrierjének végét is jelentette. A zsidó főembereknek viszont nem csak a nép békéje lebegett a szeme előtt – hiszen bármilyen lázadás a rómaiak katonai ereje ellen teljesen esélytelen lett volna –, hanem az a nem kevés kiváltság is, amit a rómaiaktól az együttműködésért cserébe élveztek. Annás például az áldozati állatok árusításának monopóliumával rendelkezett, amit római engedéllyel birtokolt, és ami nem kevés bevételt hozott neki. A főpap ezért hintapolitikát folytatott: a zsidóság felé Rómát gyűlölő vezetőként lépett fel, miközben igyekezett minden Róma elleni túlzott reakciót csitítani a béke megőrzése érdekében. Tovább…

Jézus pere 2.

Történeti áttekintésünkben elérkeztünk Jézus korához. Milyen körülmények uralkodtak Jézus perének idején Izraelben?

Jézus perének idején Júdea már évtizedek óta a Római Birodalom egyik provinciája volt. Az evangéliumok szövegéből érezhető, hogy mekkora volt a feszültség a zsidóság és a római hatóságok között. Ennek nem csak az volt az oka, hogy Róma megszálló hatalomként volt jelen az országban. A legnagyobb ellentét a tökéletesen ellentétes és mindvégig kibékíthetetlen vallási gondolkodásból fakadt.

A Makkabeusok által kivívott függetlenség Kr. e. 63-ig tartott, amikor az egyre terjeszkedő Római Birodalom képviseletében Pompeius serege megérkezett Jeruzsálemhez és ostrom alá vette a várost. A hadvezérnek tudomására jutott, hogy szombaton a zsidók számára csak a védekező hadakozás megengedett, tehát támadni nem fognak. Ezért szombatonként a rómaiak sem támadtak, hanem a nyugalmat kihasználva egyre közelebb és közelebb telepítették erőiket a városhoz. A betörést is szombatra időzítették, a véres győzelem lezárásaként pedig Pompeius, a legnagyobb gyalázást elkövetve, bement a Templom szentélyébe, a Szentek Szentjébe. Tovább…

Jézus pere 1.

Ebben a sorozatban Jézus perének eseményeit fogjuk követni a kor történelmi, jogi és politikai körülményeinek figyelembevételével.

Kedves Olvasóim! A most kezdődő sorozat megírására már körülbelül egy éve készülök. Jézus pere annyira összetett téma, hogy egy blog keretein belül előadni különösen is nehéz. A megírás nehézségét a rengeteg történeti, jogi, politikai és személyi körülmény és adat ismertetése adja. Nem fogok minden részletre kitérni, inkább a per és az ítélet-végrehajtás azon érdekességeit fogom bemutatni, amelyek – bízom benne – sokak számára érdekesek és újszerűek lehetnek. Az anyag terjedelme miatt ezúttal hetente nem csak egy részt fogok publikálni. Fogadjátok szeretettel.

A megértéshez szükséges első feladatunk tehát megismerni annak a kornak a vezető embereit, politikai, társadalmi körülményeit, amelyben a per lezajlik. Messziről kell kezdenünk, hogy megérthessük a Jézus idején uralkodó politikai, vallási, közéleti hangulatot, ami komolyan rányomta bélyegét a Jézussal történtekre. Tovább…