TeológiaBlog

Mi a paráznaság, ki a parázna? 3.

Ha a házasságon kívüli szexuális viszonyok kérdéséről beszélünk, a kulcsot azokban a bibliai alapelvekben találjuk, amelyek magának a házasságnak a mibenlétét hivatottak meghatározni.

Az előző részekben tisztáztuk a paráznaság fogalmának jelentését. Kiderült, hogy a paráznaság nem feltétlenül szexuális természetű. Olyan bűnök speciális csoportját jelenti, amelyek közös jellemzője, hogy tulajdonhoz kapcsolódnak. A parázna önként elad, átad valamit, amit Istentől kapott, ami felett nincsen rendelkezési joga, és valaki olyannak adja, akinek nem volna szabad; mindezt a parázna pillanatnyi vagy tartós evilági haszonért cserébe teszi. Mit jelent ez a napjainkban talán legnagyobb kérdést jelentő házasság előtti szexuális kapcsolatokra nézve? Tovább…

Mi a paráznaság, ki a parázna? 2.

Paráznaság alatt a Biblia a bűnök egy speciális csoportját érti. Nézzük meg, hogy milyen kapcsolat van paráznaság és tulajdon közt.

A sorozat előző részében tisztáztuk, hogy a paráznaság nem csupán szexuális jellegű bűnöket jelent. Paráznaságnak bélyegzi a Biblia nemcsak a rendezetlen viszonyok között történt szexuális kapcsolatot, hanem a bálványimádást és például a gyermekáldozatot is. Néhány értelmező a fenti bűnöket igyekszik szexuális alapon közös nevezőre hozni, de ez általában igen erőltetett és igazolhatatlan magyarázatokat eredményez (pl. hogy a paráznaságként elítélt bálványimádások mindegyike termékenységi kultuszhoz kapcsolódott volna – ám ez bizonyítottan hamis állítás). Az elmúlt alkalommal addig az állításig jutottunk el, hogy a paráznaság a tulajdon ellen elkövetett bűnök egy speciális kategóriáját jelöli. Tovább…

Mi a paráznaság, ki a parázna? 1.

Ki a parázna? Ki paráználkodik? Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre választ kapjunk, először meg kell vizsgálnunk a fogalom jelentését.

Sokat hallunk a keresztény értékrend újraértelmezéséről, modernizálásáról. Az egyik ilyen sokak által aktualizálni kívánt téma a paráznaság megítélése. A paráznaságot általában a házasságon kívüli szexuális kapcsolattal azonosítjuk, de ezzel valójában leegyszerűsítjük a jelentését. Nézzünk meg egy elgondolkodtató igeszakaszt:

„Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúskodások és az istenkáromlások.” (Mt 15,19)

Amire érdemes most odafigyelnünk, az az, hogy a paráznaság és a házasságtörés külön fogalmakként szerepelnek. A Galatákhoz írt levél bűnkatalógusában is megtalálható ez a különbségtétel:

„A test cselekedetei azonban nyilvánvalók, mégpedig ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás…” (Gal 5,19)

Tovább…

Térni és térni hagyni 3.

A megtérés ószövetségi és újszövetségi fogalmának megkülönböztetése után most tisztázzunk néhány gyakori félreértést a témával kapcsolatban.

A megtérés egy folyamat. Az a folyamat, amelynek során az Istentől távol lévő ember a bűnbánat, bűnbocsánat és újjáteremtés által Isten gyermekévé lesz. Mindebből látszik, hogy a megtérést nem helyes a folyamat egyik elemével sem azonosítanunk. Nem azonos tehát az önvizsgálattal, a bűnbánattal, az Isten felé fordulással, sőt mindezek együttesével sem; semmi olyannal, amit az ember képes lenne egyedül, a saját erejéből véghezvinni. Tovább…

Térni és térni hagyni 2.

A megtérés egyszeri vagy többszöri alkalom? Mindkét lehetőséget alá lehet támasztani a Szentírásból. Fel lehet oldani valahogy ezt az ellentétet?

Az elmúlt alkalommal arról írtam, hogy a megtérésnek van ószövetségi és újszövetségi jelentése is. Erre a megkülönböztetésre azért kell odafigyelnünk, mert enélkül igazán nem érthetjük meg, hogy miért beszél a Biblia különböző kontextusokban a kérdésről. A megtéréssel kapcsolatos zavarok legfőbb oka ugyanis, hogy a két jelentést egyként kezeljük. Példaként hadd hozzam fel az alábbi bibliai szakaszt, amit nem egyszer láttam keresztény igés lapokon:

„Téríts magadhoz, Uram, és mi megtérünk, tedd újra olyanokká napjainkat, mint régen voltak!” (JerSir 5,21)

Ha az ehhez hasonló ószövetségi értelemben vett megtérési igéket önmagunkra vonatkoztatjuk, akkor ne csodálkozzunk, ha összezavarodik a megtérésről alkotott képünk. Ez az ige ugyanis a megtérést ószövetségi módra egy előző – bűntelen – életállapot visszaállításában képzeli el. Krisztus megváltó műve után azonban a keresztény ember többé nem visszaállításban, hanem újjáteremtésben reménykedik, ugyanis nem gondolja, hogy létezett számára olyan korábbi életállapot, amelyben méltónak találtatott volna az üdvösségre. Tovább…