Mi a paráznaság, ki a parázna? 2.

Paráznaság alatt a Biblia a bűnök egy speciális csoportját érti. Nézzük meg, hogy milyen kapcsolat van paráznaság és tulajdon közt.

Egy kéz lángoló szivet tart

A sorozat előző részében tisztáztuk, hogy a paráznaság nem csupán szexuális jellegű bűnöket jelent. Paráznaságnak bélyegzi a Biblia nemcsak a rendezetlen viszonyok között történt szexuális kapcsolatot, hanem a bálványimádást és például a gyermekáldozatot is. Néhány értelmező a fenti bűnöket igyekszik szexuális alapon közös nevezőre hozni, de ez általában igen erőltetett és igazolhatatlan magyarázatokat eredményez (pl. hogy a paráznaságként elítélt bálványimádások mindegyike termékenységi kultuszhoz kapcsolódott volna – ám ez bizonyítottan hamis állítás). Az elmúlt alkalommal addig az állításig jutottunk el, hogy a paráznaság a tulajdon ellen elkövetett bűnök egy speciális kategóriáját jelöli.

Hogy közelebb kerüljünk a címben feltett kérdés megválaszolásához, most végigvesszük a paráznaságként leírt bűnök közös jellemzőit.

A parázna valami olyan felett rendelkezik, amit Istentől kapott, de ami felett valójában nincs rendelkezési joga. A paráznaság soha nem a szerzett javakról, hanem minden esetben Isten adományairól szól. A parázna eladja, feladja testét (szexualitás):

“Vagy nem tudjátok, hogy testetek, amit Istentől kaptatok, a bennetek levő Szentlélek temploma, és ezért nem a magatokéi vagytok?” (1Kor 6,19);

lelkét (bálványimádás):

“De hűtlenekké váltak őseik Istenéhez, mert az ország népeinek az isteneivel paráználkodtak, amely népeket Isten kipusztított előlük.” (1Krón 5,25);

gyermekeit (gyermekáldozat):

“Áldozóhalmokat építettek a Baalnak a Ben-Hinnóm völgyében, és feláldozták fiaikat és leányaikat a Moloknak.” (Jer 32,35)

vagy egyéb istentől kapott jogát (pl. elsőszülöttség):

“Ne legyen senki parázna vagy istentelen, mint Ézsau, aki egy ételért eladta elsőszülöttségi jogát.” (Zsid 12,16).

A parázna úgy ad, hogy közben a másét veszi el. Szexuális értelemben odaadja magát valakinek, ezzel a saját és aktuális partnere – jelenlegi vagy leendő – házastársát lopja meg:

“A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje; hasonlóképpen a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége.” (1Kor 7,4)

Vagy bálványimádásra adja magát, ezzel elvéve az Istennek járó dicsőséget:

“Én vagyok az Úr, ez a nevem, és dicsőségemet másnak nem adom, sem dicséretemet a bálványoknak.” (Ézs 42,8)

Vagy gyermekeit bálványoknak áldozza, amivel elveszi az ő életüket, Isten nevét pedig megszentségteleníti:

“A te magzatodból ne adj, hogy odaáldozzák a Moloknak, és meg ne szentségtelenítsd a te Istenednek nevét. Én vagyok az Úr.” (3Móz 18,20)

A paráznaság fontos jellemzője még, hogy elhatározás kérdése. A megerőszakolt nőt sehol sem nevezi a Biblia paráznának; az erőszakot elszenvedők nem számítanak paráznának akkor sem, ha később valaki mással házasságra lépnek, vagy ha már házasként történik velük a bűntett.

A paráznaság mindig valamilyen hasznot hoz elkövetőjének, legyen az felelősségvállalás nélküli testi élvezet vagy bármilyen anyagi, társadalmi érdek. A paráznaságnak “bére”, nyeresége van:

“Ne örülj, Izráel, ne ujjongj, mint a népek! Mert hűtlen lettél Istenedhez, és szereted a paráznaság bérét, minden szérűn a gabonát.” (Hós 9,1)

Paráznaságnak a Biblia tehát nem csak egy bűnt, hanem a bűnök egy speciális csoportját nevezi, amelyek ismertetőjegyei a következők:

  • a parázna átad, elad valamit,
  • valami olyat, amit Istentől kapott,
  • valami olyat, ami felett nem rendelkezhetne szabadon,
  • nem annak adja, akinek Isten rendje szerint kellene;
  • a tulajdon, amit átad, elad, nemcsak a sajátja, hanem másé is;
  • a parázna mindezt önként, saját elhatározásból teszi;
  • a paráznaság pillanatnyi vagy tartós evilági haszonnal jár.

A következő részben azt fogjuk kifejteni, hogy a fentiek miként konkretizálódnak a szexualitás kérdésében. (Folyt. köv.)

A sorozat további részei

A szöveg forrása:
Copyright © 2012 - 2017 - www.teologiablog.hu

9 hozzászólás

  • Gravatar for Sefatias Sefatias szerint:

    Én olvastam olyan magyarázatot a bálványokkal történő paráznaságra, ami szerint az valóban egy szexuális aktus volt, egy olyan szoborral, amely megfelelő méretű hímtaggal volt készítve, és tökéletesen megfelelt egy templomi önkielégítésre. De ezt életemben egyszer olvastam valamikor régen. Van ennek valami bibliai alapja? Azaz szerepel a Bibliában olyan sztori, amikor ilyen történik?

    • Gravatar for Jorsits Attila Jorsits Attila szerint:

      Valahol Ezékiel könyvének elején (majd kikeresem és megírom) van szó férfiszobrokkal való paráznaságról, ami utalhat tényleges szexuális aktusra. Persze ott a szoborral paráználkodó nő nem valós személy, hanem Isten népe, de valószínűleg egyfajta gyakorlatra utal ez a szövegrész.

      Mivel a bálványkultuszok többsége termékenységhez kötődött, nem érdemes csodálkoznunk azon, hogy a szexualitás sokuknak része volt. Viszont az is biztos, hogy nem mindegyiknek. Ezért erőltetettek azok az elméletek, amik az összes bálványimádás mögött szexuális aktust látnak.

    • Gravatar for Jorsits Attila Jorsits Attila szerint:

      Ezékiel 16. fejezet, a konkrét vers pedig a 17-es.

  • Gravatar for Sefatias Sefatias szerint:

    Egyébként a megközelítésed nagyon új(nekem), és nagyon ütős. Ezen még rágódok

  • Gravatar for István István szerint:

    Szeretem az ilyen “tényfeltáró” írásaidat. A paráznaságról sem így gondolkodtam eddig, pedig ha jobban megnézzük, a Bibliában tényleg így szerepel. Ennek a témának is megvannak a standard magyarázatai, amit mindenki elfogad anélkül, hogy utána kutatna, mit is jelent.

  • Gravatar for Vértes László Vértes László szerint:

    Tetszik a tulajdonra épülő kifejtés, köszönöm. Érdekes, hogy a legyőzött népek istenei mitől lehettek vonzók: valószínűleg egy egész kultúra kötődött hozzájuk, és ezt a kultúrát találhatták vonzónak az izraeliták.

    Az idők homályába vész a számtalan emberáldozatra épülő kultusz, amelyekhez képest a judaizmus minőségi ugrást hoz.

  • Gravatar for Hm? Hm? szerint:

    Tehát akkor a maszturbáció is paráznaságnak számít, mert a házastársunktól megvonjuk azt az élvezetet, ami egymás testének egyesülésével jár?

    • Gravatar for Jorsits Attila Jorsits Attila szerint:

      Jézus még ennél is tovább ment:

      “Én pedig azt mondom nektek: aki kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráznaságot követett el vele szívében.” (Mt 5,28)



Hozzászólások követése (RSS)

Archivált tartalom. A blog jelenleg nem aktív.