Mi a paráznaság, ki a parázna? 1.

Ki a parázna? Ki paráználkodik? Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre választ kapjunk, először meg kell vizsgálnunk a fogalom jelentését.

Egy csókolózó pár

Sokat hallunk a keresztény értékrend újraértelmezéséről, modernizálásáról. Az egyik ilyen sokak által aktualizálni kívánt téma a paráznaság megítélése. A paráznaságot általában a házasságon kívüli szexuális kapcsolattal azonosítjuk, de ezzel valójában leegyszerűsítjük a jelentését. Nézzünk meg egy elgondolkodtató igeszakaszt:

“Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúskodások és az istenkáromlások.” (Mt 15,19)

Amire érdemes most odafigyelnünk, az az, hogy a paráznaság és a házasságtörés külön fogalmakként szerepelnek. A Galatákhoz írt levél bűnkatalógusában is megtalálható ez a különbségtétel:

“A test cselekedetei azonban nyilvánvalók, mégpedig ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás…” (Gal 5,19)

A fentiekkel arra szeretnék rámutatni, hogy a paráznaság jelentése tehát nem azonosítható a házasságon kívüli szexuális kapcsolattal.

Tovább kutatva a Bibliát, a fogalom jelentésének bővülését tapasztaljuk.

“De bíráikra sem hallgattak, hanem más istenekkel paráználkodtak, és azokat imádták.” (Bír 2,17)

Nem ez az egyetlen hely, ahol az idegen istenek imádását paráznaságként írja le a Biblia.

“Így történt, hogy könnyelmű paráznaságával gyalázatossá tette az országot, hiszen kővel is, fával is paráználkodott.” (Jer 3,9)

Jeremiás itt a bálványok – kő- és fafaragványok – imádását nevezi paráznaságnak.

A bikafejű Molok

A bikafejű Molok

“Ha pedig az ország népe mégis szemet huny fölötte, és nem öli meg azt az embert, aki odaadja gyermekét a Moloknak, akkor én fordulok az ellen az ember ellen és a nemzetsége ellen, és kiirtom a nép közül őt és mindazokat, akik követik a paráznaságban, paráználkodva a Molokkal.” (3Móz 20,5)

A Molok-kultusz része volt a gyermekáldozat, ám ezt mégsem gyilkosságként, hanem paráznaságként ítéli el a Szentírás. Miért?

Rengeteg helyet idézhetnék még, de az már a fentiekből is látszik, hogy a paráznaságot nem szabad csupán szexuális cselekményként értelmezni. A paráznaság a bűnök egy speciális kategóriája, halmaza. Nem minden paráznaság szexuális vétség, miközben a szexuális bűnök jó része egyértelműen paráznaságnak minősül. Mindezt nagyon fontosnak tartottam tisztázni ahhoz, hogy megértsük a paráznaság fogalmát – ami a tulajdon kérdésével áll szoros kapcsolatban! A következő részben azt vizsgáljuk, hogyan lehetséges ez; hogyan lesz tulajdonjogi fogalom, tulajdonnal kapcsolatos bűnöket összefoglaló fogalom a paráznaság? (Folyt. köv.)

A sorozat további részei

A szöveg forrása:
Copyright © 2012 - 2017 - www.teologiablog.hu

14 hozzászólás

  • Gravatar for Sytka Sytka szerint:

    Tökéletesen egyetértek veled, és nem szeretném komment formájában előre lelőni a poént – ugyanis sejtem hova akarsz kilyukadni. 🙂

    A paráznaság valóban egyfajta szellemi konténer, gyűjtőfogalom. Szerintem az egyik jó megközelítése a szövetség szemszöge. A házasság ugyanis szövetség, szexuális értelemben ha valaki paráznaságot követ el, akkor úgy gyakorolja a szövetséghez tartozó jogokat, hogy magát a szövetséget nem kötötte meg. A bálványok imádása is talán szövetségszegés és ezért paráznaság Izraelben: a JHVH-vel kötött szövetség nem hatalmaz fel ilyesmire, tehát a szövetség szabályain kívül cselekszik, aki bálványt imád.

    De lehet, hogy ez csak okoskodás, inkább várom a folytatást. 🙂

    • Gravatar for Jorsits Attila Jorsits Attila szerint:

      Jó az irány 🙂 , bár a szövetséggel való társítás nem minden esetben áll meg. Pl. Jahve szövetségén kívüli pogányokra is mondja a Szentírás, hogy paráználkodnak, pedig azok nem kötöttek szövetséget Istennel. A dolog kulcsa a tulajdon fogalmában van, de ezt legközelebb egy rakás igén keresztül részletezem.

  • Gravatar for Vértes László Vértes László szerint:

    Szerintem a paráználkodás kizárólag szexuális, az istenkapcsolatot az ókoriak egyesülésként élték meg, azaz lelki síkú szexként. (A szentáldozás ma is ezt jelenti, de mintha kikopott volna a közfelfogásból a konkrét jelentés.) Ezért terjed ki a paráználkodás fogalma a más istenekkel való közösülésre.

    Tetszik Sytka szövetségmodellje, számomra ez jól értelmezi a paráznasággal kapcsolatos negatív szabályokat.

    A tulajdonmodell furának hangzik, legalábbis elsőre, de kíváncsian várom.

    • Gravatar for Sefatias Sefatias szerint:

      Szia Laci! Mire alapozod azt a nézetedet, hogy: “a paráználkodás kizárólag szexuális,”

  • Gravatar for Sefatias Sefatias szerint:

    🙂 Nagyon örülök ennek a posztnak, és én is kiváncsian várom a folytatást.
    A paráznaságot én is egy szövetség megszegésének tartom. A kérdés már csak az, hogy mi számít szövetségkötésnek, illetve ennek függvényében, mi számít szövetségtörésnek.

    • Gravatar for Jorsits Attila Jorsits Attila szerint:

      Köszi, a szövetségkötésről már Sytka kommentjére válaszolva is írtam, hogy azért nem stimmel, mert szövetségen kívüli pogányokról is beszél paráznaként a Szentírás. No, de ezt a következő alkalommal részletezem.

  • Gravatar for István70 István70 szerint:

    Azt hittem, hogy ha valami egyértelmű a Bibliában, hát a paráznaság az. Erre kiderül, hogy az sem az 🙂

    Így jár a hívő, ha teológusoktól olvas 🙂

    Kíváncsian várom a folytatást!

  • Gravatar for Sefatias Sefatias szerint:

    🙂 szerintem nem a Biblia kavarja meg, hanem azok akik a saját kényük kedvük szerint értelmezik, és a saját “tudásukat” a mások élete feletti hatalomra használják fel

    • Gravatar for Jorsits Attila Jorsits Attila szerint:

      Talán ellentmondásosnak tűnik, de szerintem az is egyfajta megkavarás, amikor a végletekig leegyszerűsítjük a dolgokat. A bibliai kor embere teljesen más gondolkodásmóddal rendelkezett, mint mi. Ha az akkori gondolkodásmódot, fogalmakat túlságosan leegyszerűsítjük, azzal hatalmas zavart okozunk az emberek fejében.

      Sokszor úgy érzem, hogy az elmúlt évszázadok alatt a kérdező embereket sokszor lerázták valami gagyi magyarázattal, mint a valami túl sokat kérdező gyereket, ahelyett, hogy megértették volna velük az egyes bibliai dolgok, gondolatok, fogalmak mélységét; és ez nagy baj…

    • Gravatar for Sefatias Sefatias szerint:

      🙂 Igen azt hiszem igazad lehet. Csakhogy akkor felmertül a kérdés, hogy milyen tudásra van szükség a hithez? Mert ki képes mindent kiboncolgatni, hogy rájöjjön az eredeti jelentésekre? Nagyon kevesen.

    • Gravatar for Jorsits Attila Jorsits Attila szerint:

      Szerintem ahhoz, hogy valaki higgyen és üdvözüljön nem kell sok tudás. Elég, ha az ember tudja kicsoda Jézus és hogy mit tett őérte. A hithez ennyi elég, az írásmagyarázat már más tészta. Ahhoz mennyi tudás kell? Én úgy érzem, mindig több, mint amennyim éppen van. 🙂

      “Mert ki képes mindent kiboncolgatni, hogy rájöjjön az eredeti jelentésekre? Nagyon kevesen.”

      Vagy inkább senki. Éppen ezért nem egyszemélyes műfaj a teológia. Szerinted, amiket itt leírok, azokat mind én találom ki? Dehogy. Más teológusok munkájára, hittel megküzdött tudására építek, reménykedve abban, hogy az én munkám sem értelmetlen.

  • Gravatar for Váray Károly Váray Károly szerint:

    Szeretném tételesen felsorolva tudni, mi tartozik a paráznasághoz !

    Akinek van ilyen gyűjteménye , kérem az email címemre küldje el. karolyvaray@freemail.hu
    Köszönettel. Váray Károly

    • Gravatar for Jorsits Attila Jorsits Attila szerint:

      Tételes felsorolással a fogalom összetettsége miatt (a második részben részletesen írtam erről) nem tudok szolgálni.



Hozzászólások követése (RSS)

Archivált tartalom. A blog jelenleg nem aktív.