Rádióteleszkóp a csillagos égbolt alatt

Miért rejtőzködik Isten?

Hol van Isten? Miért nem ad magáról cáfolhatatlan bizonyítékot? Sokan teszik fel ma is ezeket a kérdéseket, amelyekre most Ézsaiás próféta segítségével keressük a választ.

„Bizony, te elrejtőzködő Isten vagy, Izráel Istene, szabadító!” (Ézs 45,15)

Ézsaiás próféta olyan problémára tapint rá a fenti sorokban, ami az ókori zsidóságtól napjaink kereszténységéig jelen van. Ez Isten cselekvésének, hatalmának, sőt létének bizonyíthatatlansága. A próféta szerint ez Isten akarata, hiszen – ahogy írja – ahelyett, hogy megmutatná hatalmát, kétségtelen bizonyítékot szolgáltatna létezéséről, inkább elrejtőzik. Ez a rejtőzködés ráadásul olyan mértékű, hogy egyetlen ember sem tud kétségtelen bizonyítékkal szolgálni Istennel kapcsolatban gyakorlatilag semmiről. Tovább…

Karácsonyfa

Érthetetlen karácsony

Megszületett Jézus a júdeai Betlehemben. Születését angyalok hirdették, bölcsek és pásztorok hódoltak előtte, aztán évtizedekig nem történt semmi érdekes.

„Pásztorok tanyáztak azon a vidéken a szabad ég alatt, és őrködtek éjszaka a nyájuk mellett. És az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta őket az Úr dicsősége, és nagy félelem vett erőt rajtuk. Az angyal pedig ezt mondta nekik: Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában. A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban. És hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal, akik dicsérték az Istent, és ezt mondták: Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat.” (Lk 2,8-14)

A Jézus születéséről szóló evangéliumi beszámolók különböző nézőpontokból próbálják érzékeltetni, hogy Betlehemben milyen hatalmas esemény történt. Megszületett Isten Fia, akit napkeleti bölcsek és betlehemi pásztorok imádtak, angyali seregek dicsőítettek. Ezzel nemcsak a zsidó nép évszázados imádságai hallgattattak meg, hiszen Jézusban az egész emberiségnek küldött szabadítót a Mindenható. A betlehemi pásztorok a világ legnagyobb történeti eseményének voltak szemtanúi, amiért magasztalták és dicsőítették Istent. Mi történt ezután a hatalmas esemény után? Harminc évig semmi. Tovább…

Templomablakon beszűrődő fények

Jézus elmaradt eljövetele 3.

Sokan állítják, hogy Jézus szavainak hiteltelenségét bizonyítja, hogy az első gyülekezetek a saját korukra várták vissza Őt és csalódniuk kellett. Hogy is volt ez?

„Bizony, mondom néktek, hogy nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindez végbe nem megy.” (Mk 13,30)

Eddigi elemzéseink során kiderült, hogy a Jézus által használt genea kifejezés többféleképpen értelmezhető. Nyelvi oldalról ezzel akár megoldottnak is tekinthetnénk Jézus elmaradt eljövetelének kérdését, ám a történelem közbeszól. Az első keresztények ugyanis olyannyira saját korukra értelmezték Jézus szavait, hogy minden vagyonukat szétosztva várták Őt, de nem jött el. Sokan ezzel érvelnek Jézus szavainak hiteltelensége mellett. Jézus felsülését tehát a történelem bizonyítja? Tovább…

Szobor kitárt kezekkel az ég felé

Jézus elmaradt eljövetele 2.

Mivel sok észrevétel érkezett a legutóbbi cikkel kapcsolatban, szükségét éreztem a részletesebb kifejtésnek. A témával kapcsolatos vita ugyanis hitünk alapjáról, Jézus szavahihetőségéről szól.

„Bizony, mondom néktek, hogy nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindez végbe nem megy.” (Mk 13,30)

Az elmúlt két hétben igyekeztem témánkat a lehető legtöbb oldalról – nyelvi, hermeneutikai, történeti – vizsgálni. Ennek érdekében elolvastam és ellenőriztem nem kevés magyarázatot, magam is lefordítottam az összes kapcsolódó szentírási helyet, a teljes Újszövetség görög szövegében nyelvtani, szemantikai összefüggéseket kerestem, figyelembe véve a kor embereinek gondolkodásmódját, várakozásait. Sokat gondolkodtam, hogy az így összegyűlt tetemes mennyiségű anyagot hogyan tudnám röviden és érthetően előadni. Végül arra jutottam, hogy a legismertebb érvelések mentén haladva mutatom be, hogy az egyes megoldási kísérletekben mi az igazság, mi az, ami biztosan nem igaz, és mely pontok azok, amelyekről valójában fogalmunk sincs. Már az elején tisztáznunk kell, hogy senki – se pro, se kontra – nem tud olyan tényszerű érveket felsorakoztatni, amelyek kétségtelenül bizonyíthatnák bármelyik magyarázat kizárólagos igazságát. Tovább…

Egy templom romjai

Jézus elmaradt eljövetele 1.

Advent nemcsak Jézus első eljövetelére való emlékezés, hanem a második eljövetelre való felkészülés időszaka is. Az első keresztények hitték, hogy ez még az ő idejükben meg fog történni. Csalódniuk kellett.

„Azokban a napokban pedig, ama nyomorúság után, a nap elsötétedik, a hold nem fénylik, a csillagok lehullanak az égről, és az egek tartóerői megrendülnek. És akkor meglátják az Emberfiát eljönni a felhőkön, nagy hatalommal és dicsőséggel; és akkor elküldi az angyalokat, és összegyűjti választottait a világ négy tájáról, a föld sarkától az ég sarkáig. Tanuljátok meg a fügefáról vett példázatot: amikor már zsendül az ága, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár. Így ti is, amikor meglátjátok, hogy ezek történnek, tudjátok meg, hogy közel van ő, az ajtó előtt. Bizony, mondom néktek, hogy nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindez végbe nem megy.” (Mk 13,24-30)

Jézus második eljövetele a kereszténység kezdeteitől fogva komolyan foglalkoztatta a hívőket. Ez nem meglepő, hiszen Jézus fenti szavai alapján már az apostolok idejében meg kellett volna történnie a parúziának. A korabeli hívők közül sokan emiatt osztották szét vagyonukat a szegények között, a 66-ban kezdődő zsidó háború elől pedig – szintén Jézus szavaira hivatkozva – elmenekültek Jeruzsálemből, és imádkozva, reménykedve várták az utolsó napot. Jézus nem jött vissza. Emiatt sokan reményüket vesztve folytatták életüket, nyomorúságos szegénységben. A kereszténység első nagy sokkja volt ez. A kereszténységet támadók napjainkban is előszeretettel hivatkoznak erre, mint ami Jézus szavainak megbízhatatlanságát húzza alá. Tovább…