TeológiaBlog

Miért üdvözülünk, vagy kárhozunk el? 3.

Biztos, hogy Isten dönti el az utolsó napon, hogy ki hova kerül? Lehet, hogy az utolsó ítélet nem más, mint az ember Istennel kapcsolatos vágyainak beteljesülése?

A sorozat előző részében megállapítottuk, hogy az üdvösséggel kapcsolatos hit és/vagy cselekedetek vita egyik oka, hogy a vitázó felek sokszor nem veszik figyelembe, Isten nem azonos feltételek szerint ítéli meg az embereket. Az tehát, hogy valaki hitből és/vagy cselekedetekből üdvözül, bizonyos szempontból az ember körülményeinek, életállapotának függvénye. Ezek után elkerülhetetlenül felmerül a kérdés: beszélhetünk-e bármilyen, mindenki számára érvényes elvről, követelményről az üdvösséggel kapcsolatban? Tovább…

Miért üdvözülünk, vagy kárhozunk el? 2.

Hit vagy cselekedetek? Hit és cselekedetek? Ezek a kérdések rengeteg vitát robbantottak már ki az egyház története során. Több jó válasz is létezik ezekre a kérdésekre?

Amikor keresztény közösségekben üdvösségről vagy kárhozatról gondolkodunk, szinte minden alkalommal szembesülünk a hit és cselekedetek viszonyának kérdésével. Ez a téma pedig elkerülhetetlenül felszínre hozza a felekezeti vitákat, amelyekben igen sok a félreértés. Például a sokak által kifogásolt tanítás, miszerint a katolikus egyház állítja, hogy hit nélkül, csupán cselekedetekből bárki üdvözülhet, valójában nem is létezik. (A témával kapcsolatban gyakran emlegetett Trienti/Trentói Zsinat sem mondott ki ilyet.) Ugyanígy az sem igaz, hogy Luther tanítása olyannyira a hitet hangsúlyozta, hogy ezzel a jó cselekedeteket gyakorlatilag lényegtelennek nyilvánította. Nem akarok a dogmatikai részletekben elmélyedni, de ezeket mindenképpen fontosnak tartottam tisztázni. Most legyen elég annyi, hogy a továbbiakban leírtak egyik történelmi keresztény felekezet tanításaival sem ütköznek. Tovább…

Miért üdvözülünk, vagy kárhozunk el? 1.

Mi alapján ítéltetünk meg a végső napon? Hitünk vagy cselekedeteink számítanak? Végső soron az isteni vagy az emberi döntés számít? Létezik menthetetlen eset?

A halál utáni élet a vallások központi témája. Sokan igen részletesen írják le, mi és hogyan fog történni a földi élet lezárását követően. A kereszténység más vallásokhoz képest viszonylag szűkszavúan nyilatkozik erről a kérdésről. Persze beszél ítéletről, örök életről, örök halálról, de ha tanításainak összességét nézzük, meg kell állapítanunk, hogy viszonylag keveset foglalkozik a túlvilági élet részleteivel. Ezek a közlések ráadásul sok esetben a homályos képeken, példázatokon keresztül több kérdést vetnek fel, mint amennyit megválaszolnak. Nem titok, hogy a Biblia számára a túlvilági lét bemutatása egyszerűen nem központi kérdés. Nem célja, hogy bemutassa, milyen lesz odaát, inkább arra fekteti a nagyobb hangsúlyt, hogy mi szükséges ahhoz, hogy a túlvilágon végül Istennel lehessünk. Az ítélet kérdésével tehát jóval többet foglalkozik, mint a túlvilági lét bemutatásával. Nem véletlenül, hiszen valójában ez a fontos. Tovább…

Szabadon, szeretetből

A Biblia Isten és ember kapcsolatát különböző képekkel mutatja be. A két leggyakoribb a gyermeki és a házastársi viszony képe. Most ezeket hasonlítjuk össze.

Isten számunkra kiismerhetetlen. A szentírók ezért változatos képekkel, hasonlatokkal próbálják Őt megragadni, hogy megértessék velünk egy-egy fontos tulajdonságát, hozzánk való viszonyulását. Talán a két legjelentősebb kép, amivel Isten és a benne hívők kapcsolatát leírja a Biblia, a szülő és gyermek, illetve a jegyesek vagy házastársak kapcsolata. Tovább…

A bűn tökéletessége

Milyen a bűn természete Jakab apostol szerint? Mi a bűnbeesés folyamata? Vigyázat: veszélyesen jól működő szisztémáról van szó…

„Mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe. Azután a kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn pedig kiteljesedve halált nemz.” (Jak 1,14-15)

Jakab apostol a fenti idézetben arról beszél, hogy a minket ért kísértések valójában saját magunkból, kívánságainkból származnak. Ezek azok a kívánságok, amelyek aztán megfoganva bűnt szülnek, a bűn kiteljesedése pedig a halál. Az apostol itt a bűnt egy olyan, megfoganásától kezdve egyre erősödő folyamatként írja le, amellyel szemben a harc a folyamat előrehaladása során egyre nehezebbé válik, és végül el is veszíthető. Mivel a fenti idézet sokat elmond a bűnbeesés folyamatáról, érdemes közelebbről megvizsgálnunk. Tovább…