Tábla felirattal: Heaven or Hell?

Miért üdvözülünk, vagy kárhozunk el? 1.

Jorsits Attila,

Mi alapján ítéltetünk meg a végső napon? Hitünk vagy cselekedeteink számítanak? Végső soron az isteni vagy az emberi döntés számít? Létezik menthetetlen eset?

A halál utáni élet a vallások központi témája. Sokan igen részletesen írják le, mi és hogyan fog történni a földi élet lezárását követően. A kereszténység más vallásokhoz képest viszonylag szűkszavúan nyilatkozik erről a kérdésről. Persze beszél ítéletről, örök életről, örök halálról, de ha tanításainak összességét nézzük, meg kell állapítanunk, hogy viszonylag keveset foglalkozik a túlvilági élet részleteivel. Ezek a közlések ráadásul sok esetben a homályos képeken, példázatokon keresztül több kérdést vetnek fel, mint amennyit megválaszolnak. Nem titok, hogy a Biblia számára a túlvilági lét bemutatása egyszerűen nem központi kérdés. Nem célja, hogy bemutassa, milyen lesz odaát, inkább arra fekteti a nagyobb hangsúlyt, hogy mi szükséges ahhoz, hogy a túlvilágon végül Istennel lehessünk. Az ítélet kérdésével tehát jóval többet foglalkozik, mint a túlvilági lét bemutatásával. Nem véletlenül, hiszen valójában ez a fontos.

Az újszövetségi kinyilatkoztatást vizsgálva azonban itt is több modellel találkozunk. Az egyik leggyakoribb magyarázat szerint az ember élete során különböző erkölcsi megítélés alá eső tetteket visz végbe, amelyeknek alapján az utolsó napon Isten eldönti kinek-kinek a végső sorsát. Ennek az elképzelésnek számos igazolását találjuk a Bibliában:

“És láttam, hogy a halottak, nagyok és kicsinyek a trónus előtt állnak, és könyvek nyittattak ki. Még egy könyv nyittatott ki, az élet könyve, és a halottak a könyvbe írottak alapján ítéltettek meg cselekedeteik szerint. A tenger kiadta a benne levő halottakat, a Halál és a Pokol is kiadták a náluk levő halottakat, és megítéltetett mindenki cselekedetei szerint.” (Jel 20,12)

“Akkor így szól a király a jobb keze felől állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek a világ kezdete óta számotokra elkészített országot. Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám.” (Mt 25,34-36)

A másik, a fentiekkel szöges ellentétben álló modell szerint az ember üdvössége vagy kárhozata nem a cselekedetein, hanem egyedül a hitén múlik. Míg a fenti igékben a hit még említés szintjén sem jelenik meg, az alábbiakban mindent felülír. Ezt a modellt talán leghangsúlyosabban Pál apostol képviseli:

“Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.” (Ef 2,9)

A cselekedetek kontra hit szembenállás további kérdéseket is felvet. Például, hogy az ember üdvössége vagy kárhozata mennyiben Isten vagy az ember döntése; illetve Isten jósága mennyiben engedheti meg az ember kárhozatát. A továbbiakban ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat a Szentírás alapján. (Folyt. köv.)

A sorozat további részei

Ha érdekesnek találtad, add tovább:
Facebook Twitter Google+

A bejegyzés linkje: https://www.teologiablog.hu/miert-udvozulunk-vagy-karhozunk-el-1/
Copyright © 2012 - 2018 Jorsits Attila - www.teologiablog.hu