Anya gyermekével elhalad egy hajléktalan mellett
Nem is kell jót tenni?

Miért üdvözülünk, vagy kárhozunk el? 2.

Jorsits Attila,

Hit vagy cselekedetek? Hit és cselekedetek? Ezek a kérdések rengeteg vitát robbantottak már ki az egyház története során. Több jó válasz is létezik ezekre a kérdésekre?

Amikor keresztény közösségekben üdvösségről vagy kárhozatról gondolkodunk, szinte minden alkalommal szembesülünk a hit és cselekedetek viszonyának kérdésével. Ez a téma pedig elkerülhetetlenül felszínre hozza a felekezeti vitákat, amelyekben igen sok a félreértés. Például a sokak által kifogásolt tanítás, miszerint a katolikus egyház állítja, hogy hit nélkül, csupán cselekedetekből bárki üdvözülhet, valójában nem is létezik. (A témával kapcsolatban gyakran emlegetett Trienti/Trentói Zsinat sem mondott ki ilyet.) Ugyanígy az sem igaz, hogy Luther tanítása olyannyira a hitet hangsúlyozta, hogy ezzel a jó cselekedeteket gyakorlatilag lényegtelennek nyilvánította. Nem akarok a dogmatikai részletekben elmélyedni, de ezeket mindenképpen fontosnak tartottam tisztázni. Most legyen elég annyi, hogy a továbbiakban leírtak egyik történelmi keresztény felekezet tanításaival sem ütköznek.

A hit kontra cselekedetek viták során a legfontosabb, hogy tisztában legyünk a viták kontextusával. A reformáció-korabeli hitviták szinte mindegyike a keresztény környezetben élő, cselekvőképes ember üdvösségének kérdéseiről szóltak. Arról, hogy mi szükséges az olyan ember üdvösségéhez, aki hallotta az evangéliumot, és társadalmi helyzete, mentális állapota, egyéb körülményei nem gátolják a szabad cselekvésben. Miért fontos ez? Ezekből a tanításokból nem szabad következtetéseket levonni pl. a más vallásúak, a testileg, értelmileg akadályozottak, vagy bármely más ok miatt cselekvőképtelen emberek üdvösségére nézve. Ez nagyon fontos! Sok felesleges vita oka, hogy ezt napjainkban kevesen veszik figyelembe.

Ennek fényében felvetődik a kérdés: milyen emberek üdvösségéről olvashatunk a Szentírásban? Mindenkiéről. Emiatt a kijelentések kontextusának figyelembevételét a bibliaelemzés során is szemünk előtt kell tartani. Nézzük a példákat:

Üdvözülhet valaki csupán hitből, anélkül hogy bármi jót tett volna?

“Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz királyságodba. Erre ő így felelt neki: Bizony, mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban.” (Lk 23,42-43)

A Jézus mellett megfeszített cselekvőképtelen lator így nyerte el az örök életet.

Lehetséges az üdvösség cselekedetekből, anélkül hogy valaki hitt volna Jézusban?

“Mert amikor a pogányok, akik nem ismerik a törvényt, természetes eszük szerint cselekszik azt, amit a törvény követel, akkor ezek a törvény nélküliek önmaguknak szabnak törvényt. Ezzel azt bizonyítják, hogy a törvény cselekedete be van írva a szívükbe. Erről lelkiismeretük és egymást vádló vagy éppen védő gondolataik együtt tanúskodnak majd, azon a napon, amelyen megítéli Isten az emberek rejtett gondolatait az én evangéliumom szerint Krisztus Jézus által.” (Róm 2,14-16)

Azok az emberek, akik soha nem hallottak Jézusról – emiatt nem is hihetnek benne –, az alapján lesznek megítélve, hogy az életvitelük mennyiben felelt meg a lelkiismeretük törvényeinek.

Mi a helyzet a hit és a belőle fakadó cselekedetek szétválaszthatatlanságával?

“Testvéreim, mit használ, ha valaki azt mondja, hogy van hite, de cselekedetei nincsenek? Vajon üdvözítheti-e őt egyedül a hit? Ha egy férfi- vagy nőtestvérünknek nincs ruhája, és nincs meg a mindennapi kenyere, valaki pedig ezt mondja nekik közületek: Menjetek el békességgel, melegedjetek meg, és lakjatok jól, de nem adjátok meg nekik, amire a testnek szüksége van, mit használ az? Ugyanígy a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában.” (Jak 2,14-17)

Jakab apostol szerint egy cselekvőképes keresztény számára, aki ismeri Isten szavát, a kettő szétválaszthatatlan.

Láthatjuk, hogy a hit és/vagy cselekedetek kérdésre a válasz mindig attól függ, kiről van szó. Isten üdvösséggel kapcsolatos követelményei ugyanis nem egységesek, hanem igazságosak. Létezhet olyan követelmény vagy elv, amely mindenkire egyaránt érvényes? A következő részben erre a kérdésre keressük a választ. (Folyt. köv.)

A sorozat további részei

Ha érdekesnek találtad, add tovább:
Facebook Twitter Google+

A bejegyzés linkje: https://www.teologiablog.hu/miert-udvozulunk-vagy-karhozunk-el-2/
Copyright © 2012 - 2018 Jorsits Attila - www.teologiablog.hu