TeológiaBlog

Házasság a Bibliában – a Szentírás házasságmodellje 4.

A bibliai emberkép adja meg számunkra azt az alapelvet, amely meghatározza a házassággal kapcsolatos tanításokat. Milyen területek mentén érvényesül a Szentírás nagy élet-elve?

„Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket. Isten megáldotta őket, és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet.” (1Móz 1,27-28)

Az előző részekben láttuk, hogy a bibliai házasságfogalom meghatározásakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a teremtéstörténetben leírtakat. Az Ó- és Újszövetség házasságról szóló szakaszai kivétel nélkül a teremtéstörténet emberképére épülnek, hiszen a házasságot a teremtési rend részeként kezelik. A teremtési rend a világ alapigazságaival foglalkozik. Leírja Isten és az ember, valamint a természetben tapasztalható dolgok, jelenségek alaptulajdonságait, egymáshoz való viszonyulásukat. Alapot teremt nemcsak a Biblia további kijelentéseinek, hanem Isten, önmagunk és a minket körülvevő világ megértéséhez is. Tovább…

Házasság a Bibliában – a Szentírás házasságmodellje 3.

Változhat a keresztény házasságkép az idő múlásával? Kezelhetjük-e – és ha igen, akkor milyen mértékben – a Biblia házasságképét korhoz kötött tanításként?

Sokan beszélnek a keresztény teológia korszerűsítéséről, korunk kérdéseihez, igényeihez való igazításáról. Ez a törekvés sok szempontból igen üdvös, hiszen a megfelelő kommunikációhoz – és misszióhoz – elengedhetetlen az emberek aktuális élethelyzetének figyelembevétele. Jézus ebben is példamutató, hiszen Ő mindig kora körülményeinek és hallgatósága élethelyzetének figyelembevételével fogalmazta meg a tanításait. Ebből is következik, hogy a Bibliában sok témával kapcsolatban találunk olyan kijelentéseket, amelyekről nem mondható el, hogy az egész Szentírás során egységes képet mutatnának. Jó példa erre a pogányokhoz való viszonyulás. Míg az Ószövetség elején a legszigorúbb elkülönülési parancsokkal találkozunk, addig az apostoli tanítás már nemcsak egyenrangú félként, hanem egyenesen Ábrahám fiaiként (Gal 3,28-29) beszél róluk. Tovább…

Házasság a Bibliában – a Szentírás házasságmodellje 2.

Ha a házasság mibenlétére a Szentírásban keressük a választ, felmerül a kérdés: egységesnek mondható a Biblia házasságképe? Nem igazán. Akkor most mi van?

Ha valaki lelkiismeretesen átböngészi a Szentírást, találkozik az egy férfi-egy nő házasságképen (pl. teremtéstörténet, Jézus és Pál tanításai) túl a férj-feleség-szolga kombinációval (pl. Ábrahám), és nem egy történetben a többnejűséggel is (pl. Salamon király). Akkor mit is tanít a Biblia a házasságról? Egységesnek mondható a Szentírás házasságképe? Tovább…

Házasság a Bibliában – a Szentírás házasságmodellje 1.

Kedves Olvasóim! Sokan kértétek tőlem, hogy írjak a házasságról a Biblia alapján. Hosszú és nehéz, ugyanakkor nagyon izgalmas és fontos téma lesz. Kezdjük is el a kérdés körülhatárolásával!

Mi a házasság? Ez az egyszerű kérdés napjainkban rengeteg egymásnak ellentmondó választ, és azok nyomán egyre több vitát generál. Ha valaki hozzám hasonlóan megpróbálja követni és átgondolni a vitázó felek álláspontjait, érveit és ellenérveit, joggal érezheti, hogy a házasság intézménye valóban válságban van. Az, hogy mi a házasság, még néhány évtizeddel ezelőtt is sokkal egyértelműbb és körülhatárolhatóbb volt, mint ma. Napjaink házasságfogalma egy régóta tartó jelentésbővítési törekvés áldozata, melynek következményeként az emberek egyre inkább megkérdőjelezik az értelmét, érvényét és határait. A kereszténységgel szembeni növekvő ellenségesség szintén a házasság hagyományosan vett intézményének gyengülését segíti elő. Régi igazság, hogy az emberekkel a legegyszerűbben úgy lehet elfogadtatni valami újat, ha szembefordítjuk őket a régivel. A dac, a harag ugyanis sokszor a meggyőződésnél is nagyobb hajtóerőnek bizonyul. Tovább…

Normális?!?

Mit jelent a „normális” az erkölcs területén? Lehetséges-e az objektív definiálás? Mi a normális a Bibliában?

A fogalmi gondolkodás az ember alapvető tulajdonsága. Nem véletlenül mondják, hogy egy nyelv megismerése egyben betekintést nyújt az azt beszélők gondolkodásmódjába is. Hogy életünk egyes jelenségeit mennyire vagyunk képesek megfogalmazni, megmutatja, hogy milyen mélységben tudunk gondolkodni az adott témáról. Ezért alkotja meg minden tudomány a maga szaknyelvét, hiszen minél mélyebben akarnak gondolkodni a tudósok vizsgálatuk tárgyáról, annál részletesebb, pontosabb megfogalmazásra van szükségük. Tovább…