Két tanítvány: Fülöp és Nátánáél 1.

Mit tudunk meg az evangéliumokból Fülöp apostolról és Nátánáélről? A hit mely típusait személyesítik meg?

Peter Paul Rubens: Szent Fülöp

Peter Paul Rubens: Szent Fülöp

“Másnap Jézus Galileába akart indulni. Ekkor találkozott Fülöppel, és így szólt hozzá: Kövess engem! Fülöp pedig Bétsaidából származott, András és Péter városából. Fülöp találkozott Nátánaéllel, és így szólt hozzá: Megtaláltuk azt, akiről Mózes írt a törvényben, akiről a próféták is írtak: Jézust, a József fiát, aki Názáretből származik. Származhat-e valami jó Názáretből? – kérdezte tőle Nátánaél. Fülöp így válaszolt: Jöjj, és lásd meg! Amikor Jézus látta, hogy Nátánaél közeledik feléje, azt mondta róla: Íme, egy igazi izráelita, akiben nincsen álnokság. Nátánaél megkérdezte tőle: Honnan ismersz engem? Jézus így válaszolt neki: Mielőtt Fülöp idehívott, láttam, hogy a fügefa alatt voltál. Nátánaél így szólt hozzá: Mester, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael királya! Jézus így válaszolt neki: Mivel azt mondtam neked, hogy láttalak a fügefa alatt, hiszel? Ennél nagyobb dolgokat fogsz látni. És hozzátette: Bizony, bizony, mondom néktek: meglátjátok a megnyílt eget és az Isten angyalait, amint felszállnak, és leszállnak az Emberfiára.” (Jn 1,43-51)

Fülöp a Genezáret-tó partján fekvő Bétsaidából származó egyszerű halászember volt. Elhívási történetében semmi különleges nincsen; Jézus megszólítja, mire Fülöp követni kezdi – ennyi. János evangélista nagy valószínűséggel tudatosan számol be ilyen rövid egyszerűséggel Fülöp megtéréséről. Fülöp ugyanis ilyen volt. Egyszerű, visszahúzódó, csendes tanítvány, aki vélhetően nem volt különösebben művelt sem. János evangéliuma a továbbiakban háromszor említi Fülöpöt, és ő mindegyik alkalommal gyermeki egyszerűségről tesz tanúbizonyságot.

A kenyérszaporítás előtt Jézus próbára teszi őt, de úgy látszik, nem is nagyon érti, hogy Jézus mire céloz:

“Amikor Jézus körültekintett és látta, hogy nagy sokaság közeledik hozzá, így szólt Fülöpnek: Honnan vegyünk kenyeret, hogy ezek ehessenek? Ezt pedig azért kérdezte tőle, hogy próbára tegye, mert ő már tudta, mit fog tenni. Fülöp így válaszolt neki: Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindenki kapjon valami keveset.” (Jn 6,5-7)

A Jézust keresőket – ahelyett, hogy egyszerűen útbaigazítaná vagy Jézushoz vezetné őket – otthagyja, és szól Andrásnak, hogy aztán ők együtt szóljanak Jézusnak:

“Ezek odamentek Fülöphöz, aki a galileai Bétsaidából való volt, és ezzel a kéréssel fordultak hozzá: Uram, Jézust szeretnénk látni. Fülöp elment, és szólt Andrásnak, András és Fülöp elment, és szólt Jézusnak.” (Jn 12,21-22)

Az utolsó vacsorán elhangzó búcsúbeszédek alatt olyan kérést intéz Jézus felé, amiből kiderül, hogy valójában nem igazán érti a lényeget:

“Fülöp így szólt hozzá: Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és az elég nekünk! Jézus erre ezt mondta: Annyi ideje veletek vagyok, és nem ismertél meg engem, Fülöp? Aki engem lát, látja az Atyát. Hogyan mondhatod te: Mutasd meg nekünk az Atyát?” (Jn 14,8-9)

Lehet, hogy Fülöp sokszor nem érti, miről is van szó, nem szárnyal nagy teológiai magasságokban, de ha egy kicsit figyelmesebben megnézzük alakját, rájövünk, hogy mennyire fantasztikus ember. Az teszi őt naggyá, hogy tisztában van saját magával és tudja, hogy ehhez mérten mi a feladata. Nem akar másnak látszani, mint aki valójában. Visszahúzódó és bámulatosan alázatos ember, akit pontosan ez a tulajdonsága tesz remek tanítvánnyá. Lehet, hogy sok kérdésre nem tud válaszolni, viszont azt nagyon is tudja, hogy mikor kihez kell vezetni a kérdezőket. Fülöp tehát egy igazi közvetítő.

Nagy szükség van ma a hozzá hasonló emberekre. Azokra, akik vállalják nem csak tudásukat, hanem a tudatlanságukat is, és éppen ezért felesleges okoskodások helyett inkább egyszerűen Jézushoz vezetik az embereket. Ahhoz a Valakihez, aki biztosan tud válaszolni a fontos kérdésekre. Fülöp ezt teszi, mert felismerte, hogy ez a hivatása.

“Fülöp találkozott Nátánaéllel, és így szólt hozzá: Megtaláltuk azt, akiről Mózes írt a törvényben, akiről a próféták is írtak: Jézust, a József fiát, aki Názáretből származik. Származhat-e valami jó Názáretből? – kérdezte tőle Nátánaél. Fülöp így válaszolt: Jöjj, és lásd meg!”

Fülöp nem válaszol Nátánáél kérdésére, lehet, hogy nem is tudja a választ. Egyet azonban biztosan tud: Jézus majd válaszol. Ez Fülöp legfőbb tudása, és ebben ismeri fel a küldetését. Az egyszerű halász így vezeti el a művelt Nátánáélt az üdvösséghez, Jézushoz. (Folyt. köv.)

A sorozat részei

A szöveg forrása:
Copyright © 2012 - 2017 - www.teologiablog.hu

15 hozzászólás

  • Gravatar for Csaba Csaba szerint:

    Ez jól kezdődik 🙂
    Nemesen egyszerű és nagyszerű írás :))
    Köszönöm

  • Gravatar for Vértes László Vértes László szerint:

    Nézőpontváltást javasolok: a szokványos Jézus-értelmezés úgy hangzik, hogy jön a semmiből egy nagy hatású figura, bizonyos Krisztosz, akit az emberek a szívükre hallgatva követni kezdenek, mert a lelkükben megszólal valami. Mi is figyeljünk a lelkünkben megszólaló valamire, és kövessük ezt a nagy hatású Krisztoszt. Vagy Mikkamakkát, vagy Fehérlófiát. Ez nem teljesen hamis, csak történelmietlen, eredeti kontextusából kiszakított felfogás.

    Jézust miért kezdik követni? Azért, mert állítólag ő a megígért és minden zsidó által várt judaista Messiás. Jézus személyes vonzereje 5%, a messiáskénti vonzereje 95%. Mivel Messiást csak a zsidók várnak, senki más, a hatalmas érdeklődés a zsidókra korlátozódik, néhány gój legfeljebb egy csodát kér tőle, de zsidó Messiásként a gój világban nem oszt, nem szoroz. Ő is kerüli a zsidó szempontból tisztátalan, alacsonyabb rendű gójokat.

    Olyan ez, mint ha mi, magyarok Árpád visszatérésére várnánk évszázadok óta. Jön egy ember, átlagos külsejű, halk szavú, egy kis zalai faluból. Érdektelen figura. Csakhogy állítólag ő az új Árpád. Ezért kezdik követni, és nem a személyes hatása miatt. A szlovákok, csehek, románok, stb. viszont nem követik, nekik ez smafu, mert ők nem vártak új Árpádot, csak mi, magyarok.

    Figyeljük meg, hogy Jézus mint magánszemély átlagos, érdektelen, egy porfészekből származik, a saját rokonai szerint sincsenek különleges képességei. Jehosua Arámi nyelven azt jelenti ugyan, hogy Messiás, de ez senkit nem izgat, mert ahogy Ábrahám és Mózes nevű zsidóból sok van, úgy Jehosua nevűből is van egy adag, pl. az Ószövetségben „Sirák fia” is Jehosua névre hallgat. Csakhogy alámerítő János minden zsidó számára kihirdeti, hogy erre az átlagos Jehosuára leszállt Szentlélek, tehát isteni kinyilatkoztatás alapján pont Ő a Messiás. Pontosabban: messiásjelölt, tényleges Messiás csak akkor lesz, ha nagy földi királlyá válik, legyőzi a zsidók minden ellenségét, és igazságos világbirodalmat alapít örök időkre.

    Messiásjelöltnek lenni kb. olyan, mint csodarabbinak. A meglehetősen átlagos és érdektelen Jehosuáról elterjed, hogy ő a hiper-szuper, szenzációs népszabadító csodarabbi, akire minden zsidó várt, akiről több ezer oldal teológiát és jóslatot írtak már, akit minden zsidó követ, mert judaista szabályok szerint KÖTELES követni. Nem a varázsa miatt, hanem mert messiásjelölt. A judaizmus történetében több tucat csodarabbit jegyeztek fel, mind körül olyan izgatott tolongás zajlik, mint Jehosua körül. Mind körül ott vannak a péterek, jánosok, andrások, natanaelek és fülöpök. Ebből a szemszögből egy kis bepillantást nyerhetünk abba a kultúrába és civilizációba, amelynek a vitatott Messiást köszönheti a gój világ. Néhány évtizeddel a halála és feltámadása után válik „Krisztosz”-szá, ami görögül természetesen Messiást jelent, csak mi, mai gójok nem tudunk görögül, ezért kissé elfelejtettük az eredeti jelentést.

    • Gravatar for Jorsits Attila Jorsits Attila szerint:

      Azért Jézus földi munkássága alatt is produkált olyan jeleket, amelyek a hozzáértők számára már ott és akkor is tisztázták, hogy kicsoda Ő valójában.

      https://www.teologiablog.hu/a-messiasi-csodak/

    • Gravatar for Vértes László Vértes László szerint:

      Az az érdekes, hogy a Messiástól a zsidók egyáltalán nem vártak csodát, viszont vártak volna örökké tartó igazságos földi uralkodást. Így a messiásvárók és a messiáskövetők csak elbeszélhetnek egymás mellett. Az egyik csoport azt magyarázza, hogy „de hát csodákat tett”, ami a másik csoportot abszolút nem érdekli, a másik csoport meg azt magyarázza, hogy „de nem valósította meg az örökké tartó igazságos földi uralkodást”, ami meg az egyik csoportot hagyja teljesen hidegen.

      Van közös nevező a két csoport elképzelésében? Szerintem van, illetve meg lehet találni, keressük együtt.

    • Gravatar for Jorsits Attila Jorsits Attila szerint:

      “Az az érdekes, hogy a Messiástól a zsidók egyáltalán nem vártak csodát…”

      Ez nem igazán van így. (lásd pl. Jn 2,18.)

  • Gravatar for Régi Róbert Régi Róbert szerint:

    Szia Attila!

    Nem mindenki engedheti meg magának azt a luxust, hogy Fülöp legyen. Van, hogy többre, másra van szükség. Kire mit bíztak, mi a hivatása.
    Megkaptad amit privátban írtam?

  • Gravatar for endi endi szerint:

    érdekes észrevételek!

  • Gravatar for Arpicus Arpicus szerint:

    Szivet melengető poszt.Balzsam a lelkemnek.Jó érzés látni és olvasni,hogy egy irástudó(teológus) ember milyen alázattal ir az egyszerű,mindennapi keresztyénekről akik közé többé-kevésbé magam is tartozom.Ebben nagyon igazad van:”Nagy szükség van ma a hozzá hasonló emberekre. Azokra, akik vállalják nem csak tudásukat, hanem a tudatlanságukat is, és éppen ezért felesleges okoskodások helyett inkább egyszerűen Jézushoz vezetik az embereket. Ahhoz a Valakihez, aki biztosan tud válaszolni a fontos kérdésekre. Fülöp ezt teszi, mert felismerte, hogy ez a hivatása.”-kevés ma az ilyen keresztyén,és őszintén szólva magam sem vezetek embereket Jézushoz.A cikk áthallásai a mai korral szintén sokat mondtak nekem.És a sorok közötti üzenet is nagyon tanulságos.Várom a folytatást és ha majd meglesz,elmentem és kinyomtatom.A poszt aktualitását nem tudom túlhangsúlyozni!Köszönöm! 🙂

    • Gravatar for Jorsits Attila Jorsits Attila szerint:

      Köszönöm. Bevallom, Fülöp számomra sok szempontból példakép. Pontosan az alázata és a hivatástudata miatt. Haláláig hű maradt Jézushoz és sokakat vezetett el Hozzá.

  • Gravatar for emeric emeric szerint:

    A hozzaszolasokat elolvasva, radobbentem arra, mint ahogy az egyik hozzaszolo is irja, hogy nem vezettem senkit Jezushoz; O majd megadja a kerdesekre a valaszt. Szerintem Isten szeretete az O alazatossagaval tarsult azzal, hogy ugy szerette a vilagot,hogy egyszulott Fiat adta, hogy mindaz aki obenne hisz el ne vesszen, hanem orokelete legyen. Ha Isten alazatos az emberrel szemben, akkor ugy illik, hogy en is alazatos legyek a Teremtovel szemben. Az a tanulsag, hogy magtanulom Fuloptol, hogyan kell valakit Jezushoz vezetni.

  • Gravatar for emeric emeric szerint:

    Jezus sohasem fukarkodott megdicserni azokat, akiken ugy latta, hogy meltok az o dicseretere. Idegeneket is reszesitett az o dicseretebol. A kafarnaumi szazadosrol azt mondta: “Ilyen nagy hitet nem talaltam egesz Izraelben”. A szamariai asszonyt is, amelyik azt mondta Jezusnak: “A kiskutyak is kapnak a gazdagok asztalarol lehullo morzsakbol” Amikor betegeket gyogyitott meg es azt mondta nekik: “…a te hited gyogyitott meg”, ebben a kijelenteseben is a beteg iranti elismereset latom. A Nathanaellel valo talalkozaskor is a Jezus Nathanaelhez intezett udvozletet, miszerint: “Ime egy igazan izraelita, akiben hamissag nincsen” egyertelmuen dicseretnek latom. Draga Ur Jezus, te azt mondtad, nem ti valasztottatok engem, hanem en valasztottalak titeket. Szepen kerlek, valasszal ki engem is, hogy Fulophoz hasonloan egy olyan muvelt embert vezethessek hozzad, mint Fulop amilyennel osszeismertetett teged a Nathanael szemelyeben, akiben “nincs alnoksag”. Milyen nagy boldogsag erne, ha “raszolgalhatnek” a te dicseretedre. A vilag minden kincset szemetnek tekintenem, ha hallhatnam, hogy nekem is mondod: “Jol vagyon jo es hu szolgam, kevesen voltal hu, sokra bizlak ezutan: menj be a te uradnak oromebe. Mt. 25:21.

  • Gravatar for emeric emeric szerint:

    Amikor Jezus azt mondta Natanaelnek: “Ime egy igazan izraelita, akiben hamissag nincsen” (Jan.1:48), akkor valojaban nem mast mondott, mint amit az Esaias profeciajaban az eljovendo Ur Jezusrol olvasunk; a rea vonatkozo profeciat alkalmazta Natanaelre. “…nem cselekedett hamissagot, es alnoksag sem talaltatott szajaban” (Esa. 53:9). A sziv inditekai es a szajbol kijovo beszed osszhangjarol Jezus ezt mondta: “A jo ember az o szivenek jo kincsebol hoz elo jot; es a gonosz ember az o szivenek gonosz kincsebol hoz elo gonoszt; mert a szivnek teljessegebol szol az o szaja”. (Luk.6:45). A Jajab apostol levelebol a beszeddel kapcsolatosan ezt olvassuk: “Ha valaki beszedben nem vetkezik, az tokeletes ember, kepes az egesz testet is megzabolazni.” (Jak.3:2). Mintha csak azt mondana, hogy aki beszedben nem vetkezik, az gondolatban sem es cselekedetben sem vetkezik. A Jelenesek konyveben a szaznegyvennegy ezerrol, akik aron vetettek meg a foldrol, isteni ihletes alatt ez van irva: “Es az o szajokban nem talaltatott alnoksag;” Jel. 14:1-5). Ezzel osszhangban olvassuk a Sofonias profeciajaban: “Izrael maradeka nem cselekszik hamissagot, nem szol hazugsagot, es nem talaltatik szajaban alnoksagnak nyelve, hanem legelesznek es lenyugosznak es nem lesz a ki felrettentse oket. (Sof.3:13).

    • Gravatar for Jorsits Attila Jorsits Attila szerint:

      Azzal nem tudok egyetérteni, hogy Jézus egy messiási próféciát alkalmaz Nátánáélre. Nátánáél nem a Messiás. Egyszerűen csak megdicséri őt Jézus. Az, hogy egy messiási próféciában azt írják Jézusról, hogy nincs benne álnokság, még nem jelenti azt, hogy mindenki Messiás, aki nem álnok. Többekről is olvassuk ezt, az általad idézett igerészletekben is.



Hozzászólások követése (RSS)

Archivált tartalom. A blog jelenleg nem aktív.