Keresztelő János 3.

Mit tudunk János életéről nyilvános fellépését megelőzően? Milyen tanítás, milyen eszmék álltak működése hátterében?

A júdeai sivatag

A júdeai sivatag

“A kisgyermek pedig növekedett, és erősödött lélekben, és a pusztában élt egészen addig a napig, amelyen szolgálatba lépett Izraelben.” (Lk 1,80)

Az Ószövetséget ismerők számára nem újdonság, hogy Keresztelő János születésének és életének körülményei, történései sok mindenben hasonlítanak egyes ószövetségi személyek élettörténetéhez. Idős, istenfélő szülők kései gyermekeként született például Izsák is, de Sámuel születésének körülményei is komoly hasonlóságot mutatnak a Zakariás és Erzsébet által megtapasztalt csodával. Az utóbbi esetben abban is azonosságot érezhetünk, hogy a megszületett gyermeket ők is Istennek szentelték. Talán nem véletlen, hogy a fenti igeszakasz magyarázatához keleti legendák szintén egy ószövetségi történetet hívtak segítségül. Illés történetére hivatkozva (1Királyok 17) olvashatjuk, hogy a gyermek Keresztelő Jánost hollók táplálták a pusztában, amíg meg nem kezdte prófétai szolgálatát, amelyet Malakiás próféta (Mal 3,23) jövendölt.

Keresztelő János gyermekkora valójában a XX. század közepéig nyitott kérdés maradt. Az említett puszta ugyanis valójában egy kősivatag. Ilyen körülmények között nemhogy egy gyermek, de egy felnőtt ember túlélése sem lehetséges. Mi változott a XX. század közepén? 1947-ben fedezték fel a sokak által már ismert qumráni kéziratokat, amelyek azon kívül, hogy a XX. század legjelentősebb bibliai felfedezésének bizonyultak, egészen új megvilágításba helyezték a Keresztelő Jánossal kapcsolatos teológiai gondolkodást.

A Holt-tenger északnyugati partjától kb. 1 kilométerre található qumráni romok már régóta ismertek voltak a szakemberek előtt, ám a Holt-tengeri tekercsek megtalálását követően ismét a figyelem középpontjába kerültek. Az irattekercseket, töredékeket a romok környezetében található barlangokban találták, s azok többek között bibliai könyveket, kommentárokat, közösségi szabályzatot tartalmaznak. Témánk szempontjából az utóbbi igencsak érdekes információkat szolgáltat Keresztelő János élettörténetének, tanításának megértéséhez.

Qumrán már a vaskortól kezdve lakott hely volt, de az évszázadok során több elnéptelenedést, betelepülést, újjáépítést is megélt. Számunkra most a Kr. e. 130 körül történt betelepülés az érdekes, hiszen ez közvetlenül a Makkabeusok főpapi hatalomátvételét követően történt. A zsidóság egy csoportja ekkor vonult ki Qumránba, és megalapította a közösséget, amelynek célja az volt, hogy szigorú kolostori életformában, szegénységben, kultikus tisztaságban készítse az Úr útját Ézs 40,3 alapján:

“Építsetek utat a pusztában az Úrnak! Készítsetek egyenes utat a kietlenben Istenünknek!”

A csoport vezetői papok voltak – azok, akik nem tudtak közösséget vállalni a jeruzsálemi illegitim főpapsággal és az emiatt tisztátalanná vált kultusszal. Céljuk a törvény állandó tanulmányozása, maradéktalan betartása volt, és a szent iratok tanulmányozása, másolása mellett gyermekek nevelésével is foglalkoztak. Több külsős szimpatizánsuk, támogatójuk is volt, valószínűleg ebbe a körbe tartozott Zakariás és Erzsébet is, hiszen a későbbiekben láthatjuk, hogy Keresztelő János tanítása komoly hasonlóságot mutat a qumráni eszmékkel. Mindent egybevetve nyugodtan állíthatjuk, hogy Zakariás és Erzsébet gyermeküket a sivatagi szerzetesek gondjaira bízták. Keresztelő János ifjúságának éveit tehát valóban a pusztában, Qumránban töltötte. (Folyt. köv.)

A sorozat további részei

A szöveg forrása:
Copyright © 2012 - 2017 - www.teologiablog.hu

2 hozzászólás



Hozzászólások követése (RSS)

Archivált tartalom. A blog jelenleg nem aktív.