A samáriai asszony 3.

A samáriai asszony történetét rengeteg elhamarkodottan levont következtetés terheli, amelyektől megszabadulva sokkal gazdagabb értelemre találunk.

“Samárián kellett pedig átmennie, és így jutott el Samária egyik városához, amelynek Sikár volt a neve. Ez közel volt ahhoz a birtokhoz, amelyet Jákób adott fiának, Józsefnek. Ott volt Jákób forrása. Jézus akkor az úttól elfáradva leült a forrásnál; az idő dél felé járt. Egy samáriai asszony jött vizet meríteni. Jézus így szólt hozzá: Adj innom!” (Jn 4,4-7)

A sorozat előző részében megvizsgáltuk annak az általános magyarázatnak a jogosságát, miszerint a samáriai asszony öt válása az ő bűnének következménye lenne. A kortörténet és a korabeli zsidó jogrend mérlegén azonban ez a következtetés nem állt meg. Most a történetnek egy olyan részét nézzük, amit szintén az asszony bűnösségének alátámasztására szoktak használni. Ez az idézett igében is olvasható déli vízhordás.

A történettel kapcsolatos magyarázatokban szinte minden alkalommal olvashatjuk, hogy az asszony azért ment délben vízért, mert szégyenletes élete miatt vagy kiközösített volt, vagy annyira szégyellte magát, hogy nem akart mások szeme elé kerülni. Tény, hogy az ókori Közel-Keleten az emberek nem nagyon jártak délben vízért, hiszen a déli napsütés nagyon forró volt. Így délben a kútnál – vagy általában az utcákon – nem sűrűn lehetett bárkivel is találkozni, tehát, ha valaki el akarta kerülni az emberek társaságát, akkor ez volt a legalkalmasabb időpont a dolgai intézésére.

A probléma azonban az, hogy a déli vízhordás magyarázatánál a legtöbben már eleve abból a feltevésből indulnak ki, hogy az asszony rossz életű volt. Ezzel az előfeltételezéssel aztán nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy a déli vízordás oka, hogy szégyenletes életmódja miatt kerülni akarta az emberekkel való találkozást. Persze ez is lehetséges, de a sokat emlegetett feslettség alátámasztásához igencsak kevés. Ugyanis mi van, ha otthon elfogyott vagy kiömlött a víz? Ne felejtsük, hogy a történet a déli vízhordás valódi okát nem említi! Tehát a fő probléma az asszony csapongó életmódját igazolni akaró magyarázatokkal, hogy egy már meglévő előfeltételezés alátámasztására szolgálnak valós alap nélkül, ezért általában hibásak.

Ne is fantáziáljunk tovább, lássuk a tényeket! A történetben egyvalami biztos: az asszonynak délben kellett a kúthoz érkeznie Jézussal együtt, hogy így egy más körülmények között lehetetlen találkozás jöhessen létre. Tegyük fel ugyanis a másik kézenfekvő kérdést: ki az, akinek szintén nem kellett volna délben a kútnál lennie? Jézus. Az emberek ugyanis nemcsak a vízhordást, hanem az utazást is szüneteltették délidőben, hacsak nem volt valakinek halaszthatatlanul sürgős dolga. Délben az utazók is igyekeztek árnyékba vonulni, hogy aztán a nagy meleg elmúltával folytassák útjukat, de Jézus nem így tett. Miért? Emlékezzünk a történet elején leírt mondatra:

“Samárián kellett pedig átmennie.” (Jn 4,4)

Jézus tetteit soha nem a véletlenek mozgatják, mindig tudja, hogy hol, mikor, kivel találkozhat (vö. Lk 22,10-13), és Ő találkozni akart ezzel az asszonnyal. Rendben, de nem lehetett volna ezt egyszerűbben megoldani? Nem. Hiszen milyen egyéb módokon beszélhetett volna vele? Bemegy a házába? Ha be is engedi az asszony élettársa, akkor sem beszélhettek volna, ez nem a XXI. század. Na jó, de megvárhatta volna, hogy az asszony egyedül legyen otthon, nem? Nem. Mi van, ha valaki meglátja, vagy az élettársa épp hazaér? Az lett volna ám az indok egy újabb elbocsátásra! Jézusnak fontos az asszony biztonsága és az is, hogy a kettejük beszélgetése zavartalan legyen.

A falu kútja délben elég elhagyatott hely volt ahhoz, hogy a beszélgetésüket ne zavarja meg senki, és egyben eléggé nyilvános is, hogy bárki láthassa, semmi illetlen vagy törvénytelen dolgot nem tesz az asszony. Erre a beszélgetésre tehát a tökéletes hely és időpont ez volt. Az utolsó kérdés már csak az, hogy miért éppen ezzel az asszonnyal akart Jézus találkozni? (Folyt. köv.)

A sorozat további részei

A szöveg forrása:
Copyright © 2012 - 2017 - www.teologiablog.hu

3 hozzászólás

  • Gravatar for Sytka Sytka szerint:

    Szia!

    Nagy élvezettel olvasom az okfejtésedet, de egy kicsit mégis óvatosságot ajánlok:

    “A kortörténet és a korabeli zsidó jogrend mérlegén azonban ez a következtetés nem állt meg. ”

    Megállhat, hiszen nem tudjuk ki volt ez az asszony. Tulajdonképpen nem tudunk róla szinte semmit. Elképzelhető az is, hogy nem meddő volt, hanem kacér, és amikor ezzel szembesültek a férjei, elküldték.

    Pusztán a szövegből több úton is el lehet indulni, mert bizonyíték egyik sincs a másikhoz képest. Habár, az általad is említettek miatt szerintem sem egyforma a valószínűség egyik vagy másik forgatókönyv esetében.

  • Gravatar for Jorsits Attila Jorsits Attila szerint:

    Szia! Igaz, nem tudjuk, ki volt ez az asszony és a meddőséget én is csak egy lehetséges oknak említettem az elbocsátásra. Lehetett az más is, de a paráznaságnak, kacérságnak a legkevesebb esélye van mindegyik közül. Nem szabad mai fejjel gondolkodnunk erről a történetről.

    Az előző részben leírtam néhány súlyos okot ezzel kapcsolatban, de van még bőven. Egy nő kiszolgáltatottsága számunkra elképzelhetetlen mértéket tudott ölteni akkoriban, és ezzel ők igencsak tisztában voltak. Érdemes elolvasni a deuterokanonikus “Zsuzsanna és a vének” történetét, vagy történetileg megvizsgálni Jn 8-at. Ezek jól példázzák, hogy milyen jogai voltak egy nőnek az akkori társadalomban. Egy kacér nő által kényelmetlen helyzetbe hozott férj? Annak a vége nem elbocsátás, hanem bíróság lett volna, már csak azért is, hogy a férj megőrizze a becsületét. Furcsa módon pontosan az öt elbocsátás bizonyítja, hogy a válások oka nem egy, az asszony részéről elkövetett szexuális jellegű bűn vagy csábítás lett volna. Akkor nem élt volna meg öt elbocsátást és az első után még négy férjet. Ezt a lehetőséget ezért én szinte kizártnak tartom.

    Mindezek mellett persze a valódi okot továbbra sem ismerjük.

  • Gravatar for Jorsits Attila Jorsits Attila szerint:

    Az előbbi hozzászólásomban említett “bíróság” persze a válásnál sokkal súlyosabb ítéleteket mondott ki…



Hozzászólások követése (RSS)

Archivált tartalom. A blog jelenleg nem aktív.