A Biblia időszemlélete 3.

Túl sok vitát generálnak a Bibliában található időmegjelölések. Lehet ezeknek az egyik oka, hogy egyszerűen rossz oldalról közelítjük meg az idő fogalmát?

A különböző vallási időszemléletek közül a bibliai, a lineáris időszemléletnek egy speciális fajtája, az ún. kvalitatív időszemlélet. Ahhoz, hogy megértsük, mit is jelent ez, össze kell hasonlítanunk napjaink általános időszemléletével. Az időt általában valamiféle egyenletes mozgásként képzeljük el, amely minden pillanatban ugyanazzal a sebességgel halad előre. Egy óra hatvan egyforma hosszú perc, egy nap huszonnégy egyforma hosszúságú óra stb. Bármi is történik, az egyes időegységek mindig egyformák. Számunkra ez természetes szemlélet, hiszen mérhető egységekről beszélünk, s ezt a mozgás, haladás képével tudjuk leginkább jellemezni. Nem új keletű ez az időkép, hiszen pl. az ókori görögök pontosan ugyanígy gondolkodtak. Az ókori sémi időkép azonban más. A különbség azon a megfigyelésen alapul, hogy az ember nem minden időegységet érez egyforma hosszúságúnak. Az ő gondolkodásukban vannak hosszabb és rövidebb órák, napok, évek stb. Hogyan jutottak erre a következtetésre?

Mindannyiunknak volt már olyan élményünk, amikor jól éreztük magunkat pl. egy társaságban, hogy csak úgy “elrepült” az idő, vagy ennek épp az ellentéte, amikor valami unalmas vagy kellemetlen helyzetben csak úgy “cammogtak” a percek. Az ehhez hasonló megfigyelésekből kiindulva az ókori sémi – és ezzel együtt a bibliai – időkép nem egyenletes mozgásként értelmezi az időt, hiszen az idő múlásában bizonyos “egyenetlenségeket” tapasztal.

Talán nehéz ezt nekünk, mai embereknek elképzelnünk, de ne feledjük, hogy akkoriban a legkisebb relatíve pontosan meghatározható időegység az egy nap volt – érthető, hiszen az emberek nagy részének nem volt semmilyen időmérésre alkalmas eszköze, amin megfigyelhette volna az idő egyenletes múlását. Szemléletüket tovább táplálták a különböző évszakok valósan hosszabb vagy rövidebb nappalainak – az ő szemükben napjainak – váltakozásai. Az ókori sémi időfelfogásban tehát az egy nap soha nem huszonnégy órát jelent, hanem a nap felkeltétől annak lenyugvásáig – pontosabban alkonyatig – eltelt hosszabb vagy rövidebb időszakaszt.

A lineáris időkép tehát annyiban érvényes az ókori sémi – és ezzel együtt a bibliai – gondolkodásra, hogy bár az idő egy irányba halad, ám ez a haladás cseppet sem egyenletes. Ez az a bizonyos kvalitatív időszemlélet, amelynek lényege, hogy az idő képzete azonos annak tartalmával. Az időegységeket ez a felfogás elsősorban nem mozgásként, hanem egyfajta térbeliségként definiálja, valamiféle tartályként, tárolóként képzeli el, amit az emberek tettei, a világ eseményei töltenek be. Ilyen értelemben a kevesebb tartalommal bíró időegységeket utólag rövidebbnek, a tartalmasabbakat hosszabbnak gondolja. Ennek az eredménye a mi számunkra egy teljesen flexibilis időszemlélet kialakulása.

Emiatt ha például úgy látták, hogy egy adott időegységben túl sok esemény zsúfolódott össze, akkor azt a többi ugyanolyan időegységhez képest egyszerűen jóval hosszabbnak gondolták. Ebből egyértelműen következik, hogy az egyes időegységek pontos számontartása kevesebb jelentőséggel bírt, hiszen számukra nem a napok vagy évek száma volt a lényeges, hanem azok tartalma, ebben a szemléletben: hosszúsága. Ez az időszemlélet utolérhető a Biblia emberképében, teremtésfelfogásában, a bűn, az ítélet és a megváltás tanításában. A következő részekben ezeket veszem sorra. Folyt. köv.

A sorozat további részei

A szöveg forrása:
Copyright © 2012 - 2017 - www.teologiablog.hu

2 hozzászólás

  • Gravatar for Sytka Sytka szerint:

    Éppen akartam volna kérdezni, ez az időszemlélet milyen következményekkel bír a teremtéselbeszélés hat napja kapcsán, de látom már izzítod az anyagot. 🙂

    Ha van kedved, esetleg a sokszáz éves életkorokat is beveheted (melyek az Őstörténet genealógiáiban olvashatók), kíváncsi lennék hogy mennyire kell realitásként kezelni, hogy egyes bibliai szereplők 900 évig éltek. (Különösen ha összevetjük ezeket a számokat a sumér királylista adataival!)

    • Gravatar for Jorsits Attila Jorsits Attila szerint:

      A teremtéstörténet valóban izgalmas kérdés, gyakorlatilag az egyik olyan csomópontja a bibliai időszemléletnek, ami leginkább értelmezhetetlen a mai ember számára. A következő alkalommal még nem az lesz a téma, hanem az emberrel kapcsolatos időszemlélet, mert így logikusabbnak látom ennek az összetett témának a felépítését.

      A sumér királylistákkal való összevetést inkább kihagyom. Ahhoz tudnom kellene, milyen a sumérok időről való gondolkodása, de azt sajnos nem ismerem.



Hozzászólások követése (RSS)

Archivált tartalom. A blog jelenleg nem aktív.