TeológiaBlog

Bibliai csodák ma 4.

Jézus csodáinak megértése hitet és a csoda mibenlétének ismeretét feltételezte. Mi a helyzet az apostolok által végbevitt jelekkel? Változik valami Jézus feltámadása és mennybemenetele után?

Előzőleg láttuk, hogy Jézus csodáinak „célközönsége” olyan emberekből állt, akik alapvetően hittek Istenben, és mindemellett értették az egyes csodák jelentését. A csodák legfőbb célja nem az általuk megnyilvánuló isteni jótétemény volt, hanem az, hogy az emberek felismerjék Jézusban a Megváltót. Erre viszont csak azok voltak képesek, akik a megfelelő hittel és ismerettel rendelkeztek Istennel és a csodák jelentésével kapcsolatban. Jézus ezért tagadta meg több alkalommal is a csodatételt az Istentől elfordult emberektől. Tovább…

Bibliai csodák ma 3.

Mi a csodák valódi célja? Milyen üzenetet hordoznak Jézus csodái?

Az előző részben arra a megállapításra jutottunk, hogy a csodák nem igazán nevezhetők hatékony missziós eszközöknek, hiszen még a Jézus csodáit látók közül is kevesen váltak valódi követőkké. Persze a csodák láttán sokakban ébredt egyfajta vonzódás vagy „csodahit”, de ez mégsem az a valós, tartós bizalmi kapcsolat, amit Jézus szeretett volna. Ő olyan hitet kér, amely csodák és isteni jelek nélkül is életképes marad. Nem véletlenül mondja ezt feltámadása után a kételkedő Tamásnak:

„Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak és hisznek.” (Jn 20,29)

Tovább…

Bibliai csodák ma 2.

Sokan úgy gondolják, ha a kereszténység napjainkban nyilvánvaló csodákat tudna produkálni, akkor tömegesen térnének meg az emberek. Jézusnál hogy volt?

Jézus rengeteg jelet és csodát tett, és valószínűleg ezek az események a felelősek azért a meglehetősen domináns „csodatévő Jézus” képért, mely sokak gondolkodásában ma is komoly feszültségeket okoz. Miért nem tesz Jézus ma annyi csodát? Miért nem gyógyítanak a keresztények nyilvánosan betegeket és szaporítanak kenyeret? Az ilyen és ehhez hasonló kérdések fényében érdemes megvizsgálni Jézus és a csodák viszonyát. Az evangéliumok ugyanis nem csak a rengeteg csodáról, hanem ezek végkifejleteiről, valamint Jézusnak a csodákhoz való nem mindennapi hozzáállásáról is bőséggel beszámolnak. Tovább…

A bibliai Armageddon

Armageddon a köznyelvben az ítéletnap szinonimája, pedig ez egy rég elpusztult város, Megiddó héber neve.

Megiddó a jezréeli síkság legnagyobb városa, Samária és Galilea határán, Názárettől kb. 15 km-re terült el. Az Egyiptomot Mezopotámiával összekötő hadiút mentén fekvő város a Kr. e. IV. évezredtől a Kr. e. IV. évszázadig létezett. Elhelyezkedése miatt hadászatilag igen nagy jelentőségűnek számított, hatalmas fal vette körül, ezért az izraeliták a honfoglalás során nem is tudták elfoglalni (Józs 12,21). Csak Dávid király idején került izraeli kézre, és adottságai miatt továbbra is fontos katonai erődítményként szolgált. Itt halt meg Jósiás király (Kr. e. 609) a Nékó fáraó elleni vesztes csatában (2Kir 23,29), mely után nem sokkal a babiloni fogság következett. Az Újszövetségben a Jelenések könyvében találkozunk Megiddóval (Jel 16,16) mint a végidők nagy csatájának helyszínével. Tovább…

Ex machina – az ember saját képére

Deus ex machina (Isten a gépből) – olyan színpadi fordulat, melyben a kialakult helyzetet egy csoda vagy más isteni beavatkozás oldja meg. Ebben a filmben azonban nincs Deus.

Néhány hónappal ezelőtt láttam az Ex machina című filmet, és azóta gondolkodom azon, hogy írjak-e róla. Bizonytalanságom oka, hogy ezt a filmet mind mondanivalóját, mind látványvilágát tekintve „tizennyolc karikás” alkotásnak tartom. A mondanivalóval kapcsolatban ez még nem is lenne baj, hiszen igazán elgondolkodtató filmekből soha nem elég, de ezeknek a tényleg mély gondolatoknak a megjelenítését véleményem szerint jóval kevesebb erotikus jelenettel is megoldhatták volna. Tovább…