Bibliai csodák ma 5.

Milyen hatást váltottak ki az apostolok csodái? Mi a helyzet ma a csodákkal, azok meglétével vagy hiányával?

A tizenkét apostol (ikon)

“Azokat pedig, akik hisznek, ezek a jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken szólnak, kígyókat vesznek kezükbe, és ha valami halálosat isznak, nem árt nekik, betegekre teszik rá a kezüket, és azok meggyógyulnak.” (Mk 16,18)

A csodák az apostolok pogányok közötti missziójában igen sok bonyodalmat okoztak. A problémák legfőbb oka az volt, hogy a csodák kikerültek abból az értelmezési kontextusból, amit addig a zsidó környezet biztosított. A zsidóság tagjai a csodákban megnyilvánuló isteni üzeneteket az ószövetségi próféciák ismeretében könnyen megérthették. Ezért erősítették az apostolok zsidóság körében tett csodái az igehirdetést, és vonzották az embereket Krisztushoz. Pogány környezetben viszont a csodák teljesen más értelmezési kontextusba kerültek, emiatt a helyzet igencsak megváltozott.

Érdemes itt röviden áttekintenünk az Apostolok Cselekedeteinek csodatörténeteit. A pünkösdi nyelveken szólás (2. fej.), a sánta meggyógyítása a templomban (3. fej.), az apostolok fogsága és csodálatos szabadulása (5. fej.), Péter gyógyításai (9. fej.) mind zsidó környezetben történtek. A látomás Kornéliusz házában (10. fej.) csak Péter apostol számára volt látható, a pogány százados nem a csoda miatt tért meg. Az első valóban pogány környezetben történt csoda a lisztrai sánta meggyógyítása volt. A gyógyítás „forgatókönyve” a szokott módon indult:

“Lisztrában élt egy sánta lábú ember, aki születésétől fogva sánta volt, és sohasem tudott járni. Ő hallgatta Pál beszédét, aki rátekintett, és látta, hogy van hite ahhoz, hogy meggyógyuljon. Ezért hangosan így szólt hozzá: Állj a lábaidra egyenesen! Ekkor az talpra ugrott, és járt.” (ApCsel 14,8-10)

A történet folytatása viszont nem úgy alakult, ahogyan azt az apostolok tervezték:

“Amikor a sokaság látta, amit Pál tett, likaóniai nyelven így kiáltottak: Az istenek jöttek le hozzánk emberi alakban! Barnabást Zeusznak mondták, Pált pedig Hermésznek, mivel ő volt a szóvivő.” (ApCsel 14-11-12)

Pogány értelmezési környezetben a csoda nemhogy értelmét vesztette, hanem egyenesen más isteneknek hozott dicsőséget. Pál apostol egész addigi igehirdetését ez a csodatétel egyszerűen keresztülhúzta, és végül az apostolt még meg is kövezte a felbőszített tömeg. A minden szempontból isteni jel tehát a megfelelő értelmezési kontextus – ami ez esetben az ószövetségi ígéretek és Izrael Istenének ismeretét jelentette volna – nélkül pontosan az ellenkező hatást váltotta ki.

A következő csoda a Filippi börtönőr megtéréséhez köthető (16. fej.), viszont ott nem maga a csoda, hanem az apostolok viselkedése volt a tanúságtétel. Eutikhosz feltámasztása (20. fej.) a következő jelentős csoda, amit azonban Pál apostol gyülekezeti körben tesz, tehát olyanok szeme láttára, akik tudták, hogy Jézus ereje nyilvánult meg. Az utolsó olyan csodának nevezhető esemény az Apostolok Cselekedeteiben, amely jelként jövendölést teljesít be, Pál apostol máltai életveszélye és Publiusz atyjának meggyógyítása (28. fej.). Amikor Pál túlélte a kígyómarást, a pogányok ismét saját logikájuk szerinti következtetésre jutottak:

“Azok pedig azt várták, hogy feldagad, vagy hirtelen holtan esik össze. Mikor azonban a hosszas várakozás után azt látták, hogy nem történik semmi baja, megváltozott a véleményük, és azt mondták róla, hogy isten.” (ApCsel 28,6)

Az Apostolok Cselekedeteit olvasva megfigyelhető, hogy a Lisztrában történtek után a csodákról egyre inkább az igehirdetésre kerül a hangsúly. Az apostolok elsősorban már nem csodákat tesznek, hanem tanítanak, prédikálnak, vitatkoznak, hirdetik Krisztust. Az ok egyszerű: a rosszul értelmezett csoda nem szolgálja Isten ügyét. Helyes értelmezés viszont csak hittel és megfelelő ismerettel lehetséges, de erre a pogányok nem voltak felkészülve.

Sokan hiányolják a látványos, nyilvános csodákat napjaink kereszténységéből. Egyesek szerint a hiány oka a kereszténység hitének gyengesége. Én nem gondolom, hogy ez lenne az ok. A bibliai csodáknál sem az az elsődleges, hogy az az ember, akin keresztül Isten cselekszik, milyen hitű; ellenkezőleg, azok hite számít igazán, akikkel a csoda történik. Jézus és az apostolok csodái azokkal történtek, akik hittek – nem véletlenül hangzik el számos csodatörténetben a hitre való felszólítás.

Napjaink embere nem áll készen a csodákra. Egyrészt mivel alapvetően tagadja Isten létét, a csodákat nem tekintené istenbizonyítéknak, másrészt a csodák legfőbb célját, az üzenetet sem értené meg a Szentírás ismerete nélkül. Azokkal viszont, akik hisznek Jézusban és értik is Isten üzeneteit, ma is bőséggel történnek csodák. A mi feladatunk azonban nem csodák felmutatása, hanem az igehirdetés, Isten ismeretének, Krisztus Örömhírének a terjesztése, hogy egyre többen tudják megérteni Isten üzenetét, mert a bibliai csodáknak és az evangélium hirdetésének is ez a legfőbb célja.

A sorozat további részei

A szöveg forrása:
Copyright © 2012 - 2017 - www.teologiablog.hu

6 hozzászólás

  • Gravatar for Biblias Biblias szerint:

    Szia!
    Már vártam a folytatást, nos mindjárt az elején a Lisztrai sánta eseténél azt írod
    „Pogány értelmezési környezetben a csoda nemhogy értelmét vesztette, hanem egyenesen más isteneknek hozott dicsőséget. Pál apostol egész addigi igehirdetését ez a csodatétel egyszerűen keresztülhúzta, és végül az apostolt még meg is kövezte a felbőszített tömeg.”

    Én úgy látom semmi „keresztülhúzás” nem történt, hiszen joggal feltételezhetjük hogy Pál figyelt Isten vezetésére, nem játszadozni ment oda. Pál látta hogy az embernek van hite, és tette, amit Isten mutatott/mondott neki hogy megtegyen.
    „Mikor azonban ezt meghallották az apostolok, Barnabás és Pál, köntösüket megszaggatván, a sokaság közé futamodának, kiáltván És ezt mondván: Férfiak, miért mívelitek ezeket? Mi is hozzátok hasonló természetű emberek vagyunk, és azt az örvendetes izenetet hirdetjük néktek, hogy e hiábavalóktól az élő Istenhez térjetek, ki teremtette a mennyet, a földet, a tengert és minden azokban valókat: Ki az elmúlt időkben hagyta a pogányokat mind a maguk útján haladni: Jóllehet nem hagyta magát tanúbizonyság nélkül, mert jóltevőnk volt, adván mennyből esőket és termő időket nékünk, és betöltvén eledellel és örömmel a mi szívünket És ezeket mondván, nagy nehezen lecsendesítek a sokaságot, hogy nékik ne áldozzék.”

    Tehát nem lett keresztülhúzva semmi, hiszen helyrerakták a dolgokat. Mér szerinted meg kellett volna akadályozniuk Isten hogy szuverén módon csodát tegyen, nehogy még baj legyen a végén. Ez számomra elfogadhatatlan.

    Aztán ezt írod „Az apostolok elsősorban már nem csodákat tesznek, hanem tanítanak, prédikálnak, vitatkoznak, hirdetik Krisztust. Az ok egyszerű: a rosszul értelmezett csoda nem szolgálja Isten ügyét. Szögezzünk le valamit vannak nem istentől való csodák ezekre igaz az állításod, nem szolgálják Isten ügyét, de igenis azok a csodák amik ma is a Isten vezetésében és a Szent Szellem munkájaként történnek mivel a Szent Isten akaratából vannak ezért dicsőítik is öt és az embereket közelebb viszik a megváltóhoz. Megint csak azt tudom kérdezni ha létezne olyan hogy rosszul értelmezett csoda akkor kössük meg Isten kezét nehogy valaki félreértse a végén. Én azt látom erősen azon a szemüvegen keresztül látsz amit a saját felekezeted és annak teológiája rád adott. Így eleve egy téves nyomvonalon haladsz, téves következtetésekkel, legalább is ebben a témában.

    „Napjaink embere írod, nem áll készen a csodákra” Hát én azt gondolom ezt így kijelenteni vagy a bibliából igazolni, megint csak nem lehet. Ezt te látod jelenleg így, azok a milliók hogy csak egy példát mondja akik Afrikában, Indiában térnek meg az Úrhoz ezt másképp látják. Tucatnyival lehet felvenni a kapcsolatot és elmondják örömmel a történetüket, hogy sokszor a halál révén állva, mégis milyen csodákat élnek meg nap mint nap ök és a szeretteik, és azok akik felé szolgálnak.

    Európában sajnos az elvilágiasodás miatt, a materialista gondolkozás miatt még hivők esetében is sokszor, vslsmint a bűnöket megtűrő életvitel miatt sajnos nem tud a Szent Szellem úgy felszabadulni és hatékony lenni mint szeretne. Pál egyértelműen szól minden keresztény számára és szerintem ez is követendő
    „És az én beszédem és az én prédikálásom nem emberi bölcseségnek hitető beszédiben állott, hanem léleknek és erőnek megmutatásában: Hogy a ti hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Istennek erején nyugodjék.” Min kell nyugodni a mi hitünknek? Istennek erején! Isten nem tehet arról hogy sok hivő hitetlensége miatt nincsenek a Szent Szellem általi ajándékok és azoknak ereje bemutatva. Jézus Két fő tévelygési okot határozott meg a bibliában: „Jézus pedig felelvén, monda nékik: Avagy nem azért tévelyegtek-é, mert nem ismeritek az írásokat, sem az Istennek hatalmát?”
    Rengeteg hívő van aki az írásokat még ha a saját felekezeti szemüvegén keresztül is de valamennyire ismeri, és én ennek nagyon örülök. De ha megkérdezed hogy ö találkozott e már Isten erejével vagy általa a benne lévő Szent Szellem szolgált már más fele erővel és hatalommal, /aminek természetesen része az igehirdetés is/ akkor bizony nagy a csend. Én ezt a csendet már sokszor tapasztaltam, az elmúlt negyed évszázadban.
    Kérem az Atyát hogy segítsen neked és nekem is mimnél helyesebben értelmezni a számunkra kevésbé átlátott területeket.
    „Mert nem félelemnek lelkét adott nékünk az Isten; hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak lelkét.” Megkaptuk!
    Kérdés hogy ki mit kezd ezekkel a csodás ajándékokkal.

    • Gravatar for Jorsits Attila Jorsits Attila szerint:

      Kedves Biblias!

      Bocsánat, hogy csak most válaszolok, sűrű napokat élek.
      Nem értünk egyet, részemről ez nem gond. Kérlek a felekezeti célozgatásokat ne folytassuk, mindenkinek megvan a maga felekezeti, lelkiségi szemüvege – Neked is – amelyen keresztül nézi a dolgokat, és ez nem baj. Én annak tudok igazán örülni, ha néha egymás szemüvegén keresztül is tudunk látni, mert a sajátunk néha valóban behatárol minket. Szemüveg ide vagy oda, maradjunk abban, hogy testvérek vagyunk, ne bántsuk egymást.

      Ha jól látom – ha nem, akkor javíts ki – akkor Te a csodákat – értsd jól- predestináltabb alkalmaknak látod mint én, ami bizonyos helyzetekben igaz is. A problémám ezzel az, hogy nem ad magyarázatot azok kérdéseire, akik napjainkban hiányolják a látványos, tömegeket megtérítő csodákat.

      A hitetlenség és világiasság, a bűnök eltűrése szerintem nem jó érv a Szent Szellem felszabadulásának hiányára. Ez az apostolok korabeli világra ugyanúgy igaz volt, mint napjainkra. Ha Pál apostol és kísérői hite és elszántsága elég volt a pogányok közötti csodatételhez, akkor eszerint ebben az országban nincsen kb. tíz igazhitű ember? Vagy Isten nem akarja, hogy megtérjenek? Az általad írt kritikákat sokszor hallottam már, de az a bajom velük, hogy megmondani a dolgokat sokkal könnyebb, mint megmutatni. Annyira örülnék neki, hogy ha azok, akik tudják a tutit – és ne érts félre, a cinizmus messze áll tőlem – végre meg is mutatnák, hogyan kell ezt csinálni. Az pedig, hogy a világ hitetlen, materialista és bűnös, nem érv; Görögország is hitetlen volt (de még mennyire!).

      Én továbbra is úgy látom, hogy az értelmezési kontextus hibája vagy hiánya miatt a nagy, látványos, megtérítős csodáknak egyszerűen nincsen értelme, nem érnék el céljukat. Egyedül az igehirdetésben látom a megoldást, ami az elmúlt évszázadokban is az egyetlen hatékony eszköz volt az emberek Isten felé fordítására.

  • Gravatar for Biblias Biblias szerint:

    Szia Attila!
    Semmi gond, hogy ha nem azonnal válaszolsz, ez természetes egy blognál. Azzal kezdeném, hogy számomra sem probléma, ha nem értünk egyet minden felmerülő témában. A felekezeti szemüvegnél, tudnod kell amikor magamon észrevettem/felismertem, azonnal nekiláttam a felszámolásának, és az évek alatt mára már megtanultam az mellett is látni, nélküle nem, mert hiszen az mindannyiinkat valamiképpen végigkísér. De nincs is ezzel semmi baj, ha valaki aki az igével foglalkozik mélyebben az objektivitás érdekében rendszeresen más szemüvegét is felveszi. Az hogy olvaslak és sok sok más blogot is, szerintem az én esetemben magáért beszél. Sok helyen felszólaltam és felhívtam a figyelmet és nem bántás vagy személyeskedés célzattal, a felekezeti szemüvegek tényére és kezelésére.

    Nálam azért erős érv a csodanélküliségre a szentség mert ezek az igék erősítenek benne:

    „Felele az ember és monda nékik: Bizony csodálatos az, hogy ti nem tudjátok honnan való, és az én szemeimet megnyitotta. Pedig tudjuk, hogy az Isten nem hallgatja meg a bűnösöket; hanem ha valaki istenfélő, és az ő akaratát cselekszi, azt hallgatja meg.” Van természetesen sok más igevers is, de nem szeretném hosszura nyújtani a hsz-t.

    Írod: akkor eszerint ebben az országban nincsen kb. tíz igazhitű ember?
    De, hála az Úrnak van! De ez az alap! Erre kell az ige szerint: ’ Ugyanerre pedig teljes igyekezetet is fordítván, a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt,”
    Most csak a tudományt emelném ki, aminek szerves része hitem szerint a Szent Szellem ajándékainak téma köre és a zsidó levél 6. fejezet elején említett kezek rátevése, ha valaki ezen a területen és a hozzá kapcsolódó területeken nem kap vagy csak „vérszegény” tanítást adnak neki. Akkor sajnos a hite nem, vagy csak torz módon fog valamennyire felépülni.

    Az a megtiszteltetés ért, sok – sok évvel ezelőtt hogy Isten visszaküldött abba közegbe ahol felnőttem a 8. kerület gettó része, ki az utcára ki az éjszakába. Bátran elmondhatom rengeteg tanú van rá, igen sok megtérést /a legtöbbje mai nap is aktív keresztény, a legkülönfélébb felekezetekben./ szabadulást, helyreállást és gyógyulást éltünk meg, és több nem kis volumenű csodának lehettünk így átélői. Ne értsd félre, ez nem önfényezés, nem ezért írtam. Sokkal inkább, azért hogy tudatosítsam azt egy példával élve. Attól hogy több olyan étterem van, amit én nem ismerek, és még nem nagyon ettem ott, mert azt mondják rossz az étel arra felé, attól még mások jókat ebédelhetnek azon a helyen, hálaadások közepette.
    Megköszönöm ezt a posztodat is, csak még jobban megerősít, hogy többet, sokkal többet kell keresztényeknek karöltve együtt gondolkozni, egy eredményesebb és Isten akaratával egyezőbb,egészséges bibliai hitrendszer érdekében.
    Várom a következő témaválasztásodat.

  • Gravatar for Vértes László Vértes László szerint:

    A csodák kérdése azért is bonyolult, mert a csodát elvárni, kikényszeríteni istenkísértés – mondja Jézus válaszul Sátánnak, aki rá akarja venni, hogy ugorjon le a Nagytemplom párkányáról, és majd elkapják az angyalok.

    A csodák hiányáról mint problémáról beszélni szerintem hasonló hozzáállást tükröz, illetve a szokásos svájci sapka trükk. Ha a keresztények hisznek a csodákban, akkor hiszékeny hülyék. Ha nem hisznek a csodákban, akkor lám, nincs is közük az igazi keresztényekhez, akiknél még működtek a csodák.

    Miközben ha fellapozzuk az Újszövetség témába vágó részeit, Jézus soha nem tett azért csodát, hogy megfeleljen valakik elvárásának, csoda csak a nyitott lelkűekkel történt, akikkel pedig megtörténik ma is, mert az életük megannyi jelenségét csodának tekintik, és hálásak érte.

  • Gravatar for Biblias Biblias szerint:

    Kedves László szeretettel köszöntelek mivel most elsőnek szólítlak meg.De valami képen mégsem ismeretlenül, mert nem egy hozzászólásodat olvastam már Ádám blogtémáinál. Ezt írod:”Jézus soha nem tett azért csodát, hogy megfeleljen valakik elvárásának” igen Ö az atya elvárásának akart és felelt is meg mindvégig és mindig nézte az emberek motívumait is. Ha az nem volt megfelelő elutasítás történt. Ám hogy csak egy példát írjak:

    „És amikor meghallá, hogy ez a Názáreti Jézus, kezde kiáltani, mondván: Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam! És sokan feddik vala őt, hogy hallgasson; de ő annál jobban kiáltja vala: Dávidnak Fia, könyörülj rajtam! Akkor Jézus megállván, mondá, hogy hívják elő. És előhívják vala a vakot, mondván néki: Bízzál; kelj föl, hív tégedet. Az pedig felső ruháját ledobván, és felkelvén, Jézushoz méne. És felelvén Jézus, monda néki: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? A vak pedig monda néki: Mester, hogy lássak. Jézus pedig monda néki: Eredj el, a te hited megtartott téged. És azonnal megjött a szemevilága, és követi vala Jézust az úton.”
    Láthatjuk hogy ha helyes volt a közeledés a motívum akkor az elvárásra is pozitív volt Jézus válasza, a hitbéli közeledésre a bibliai történeteknél azt látjuk Jézus irgalommal cselekedet.

    Ahogy írod is a nyitott lelkület rendkívül fontos hiszen ezen a talajon tud felnőni a hit. Én még azt is hozzátenném hogy ahol nincs jelen az Isten felé és az Ö képmására teremtett ember felé valós szeretet, ott eleve alá van ásva az Isteni csoda megtörténte mint lehetőség.

    Kedves Attila

    Szeretnék egy a témához kapcsolódó videót a figyelmedbe ajánlani.
    Egy evangélikus bizonyság, Erlo Stegennel.
    A videó címe: Erlo Stegen interjú

    https://www.youtube.com/watch?v=Jcs3dZpVt9E&feature=youtu.be&list=PLf3Mk1zfmKJfH4WVd2ZcwbX1-
    eua1AkNV

    További szép hétvégét!

  • Gravatar for Biblias Biblias szerint:

    Áldott napot!
    Ez pedig egy református lelkész Igehirdetése, szintén a témához kapcsolódó.
    https://www.youtube.com/watch?v=GyqO6xM6sQk
    ezt ma kaptam.



Hozzászólások követése (RSS)

Archivált tartalom. A blog jelenleg nem aktív.