Bibliai csodák ma 3.

Mi a csodák valódi célja? Milyen üzenetet hordoznak Jézus csodái?

A Kenyérszaporítás temploma

A Kenyérszaporítás temploma

Az előző részben arra a megállapításra jutottunk, hogy a csodák nem igazán nevezhetők hatékony missziós eszközöknek, hiszen még a Jézus csodáit látók közül is kevesen váltak valódi követőkké. Persze a csodák láttán sokakban ébredt egyfajta vonzódás vagy „csodahit”, de ez mégsem az a valós, tartós bizalmi kapcsolat, amit Jézus szeretett volna. Ő olyan hitet kér, amely csodák és isteni jelek nélkül is életképes marad. Nem véletlenül mondja ezt feltámadása után a kételkedő Tamásnak:

“Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak és hisznek.” (Jn 20,29)

Olyan hitet kér, amelynek az alapja nem egy élmény, hanem valódi, szilárd bizalom. Az élményeken alapuló hit egyik legnagyobb baja, hogy a csalódások és megpróbáltatások hamar meggyengítik, mivel az ilyen hitet csak további élmények tartják fenn. Ha az élmény helyét egyszer nyomor és megpróbáltatás veszi át, akkor a hit gyorsan összeroppan. Az evangéliumokban számos példát láthatunk erre; Jézus egy-egy csodája után hirtelen megnövekedett az Őt követők tábora, ám ezek a hívők a Golgotára már nem követték.

Az élményekre alapuló csodahittel kapcsolatos nemtetszését Jézus többször ki is fejezi:

“Ha nem láttok jeleket és csodákat, nem hisztek.” (Jn 4,48)

A csodákat mint isteni jótéteményeket gyakran értették félre a tanúk, amikor nem tudták a jótéteményen túllátva megérteni a mélyebb üzenetet. Gondoljunk csak a kenyérszaporítás csodájára. Megmutatkozik Isten ereje, amelynek következtében jóllakik a tömeg. Hogyan veszítette el ez a csoda az értelmét a félreértés révén? Jézus válasza:

“Bizony, bizony, mondom néktek, nem azért kerestek engem, mert jeleket láttatok, hanem azért, mert ettetek a kenyerekből és jóllaktatok.” (Jn 6,26)

A fenti idézetben Jézus elárulja a csodák valódi célját is, ami a jelek – vagyis az üzenet – felismerése lenne. Ahogyan azt az első részben már említettem, a csodáknak mindig jelentése, üzenete van. Céljuk ennek az üzenetnek az átadása. Nem lehetett volna ezt egyszerűbben megoldani? Miért nem mondta el egyszerűen az üzenetet? Miért kellettek ehhez a csodák?

Jézus csodáinak legfőbb célja, hogy ráébresszék az embereket, Ő a megígért Messiás. A probléma az, hogy ezt elég sokan hirdették magukról akkoriban. Honnan tudhatták az emberek, hogy a sok messiásjelölt közül melyik az igazi? Abból, hogy olyan csodákat tesz, amilyeneket a Messiásról jövendöltek a próféták, és amilyeneket rajta kívül más nem tud produkálni. Jézus csodáinak elsődleges célja tehát rámutatni, hogy Ő az igazi Messiás.

Jézus ezért egész munkássága során óvakodott attól, hogy csodái öncélúvá váljanak. Amikor Názáretben csodát vártak tőle, Naámán példájára utalva utasította el ezeket a várakozásokat. Nem akart úgy csodákat tenni, hogy azok üzenetét az emberek nem értik meg.

“Sok leprás volt Izráelben Elizeus próféta idejében, de egyikük sem tisztult meg, csak a szír Naamán.” (Lk 4,27)

Ne felejtsük el, hogy Jézus nem gyógyított meg minden beteget, nem adott enni minden éhezőnek, nem támasztott fel minden halottat. Ha a csodatettei céljának ezeket a tevékenységeket neveznénk, akkor azt kellene mondanunk, hogy nem végezte valami jól a dolgát, rengeteg beteget, éhezőt és halottat hagyott figyelmen kívül. Csodáinak elsődleges célja tehát nem az emberek megsegítése volt. Ezt húzza alá az is, hogy a vele szembeni csodavárást egyszerűen kísértésnek nevezi az evangélium.

“Mások pedig kísértették, és mennyei jelt követeltek tőle.” (Lk 11,16)

Jézus nem hagyta, hogy csodái öncélúvá válva elveszítsék valódi céljukat: rámutassanak, hogy valóban Ő a világ Megváltója. Ezt az üzenetet csak az ismerte fel, aki egyrészt értette az egyes csodák jelentését, másrészt valóban hitt a messiási ígéretekben. Az ilyen emberek voltak Jézus csodáinak célközönsége. (Folyt. köv.)

A sorozat további részei

A szöveg forrása:
Copyright © 2012 - 2017 - www.teologiablog.hu

3 hozzászólás

  • Gravatar for PrettyGirlsMakeGraves PrettyGirlsMakeGraves szerint:

    Szerintem a gyogyulas,szabadulas az evangelium szerves resze.Akik hisznek,jelek kovetik.Ahogy Krisztus es a tanitvanyok is tettek,ugyanugy ma is mukodnie kellene.Helyette:az Ur megaldotta a vallalkozasomat,Isten ezt es ezt mondta(dehogy mondta),”kirendelte”a felesegemet,stb.Ha gyogyitunk,akkor a Mindenhato szerint cselekszunk.Es egy hiteles kepet adunk Isten kegyelmerol,nagysagarol,szereteterol.Ha a jelekre,csodakra nem valtoznak meg emberek,nem tudunk csinalni semmit,de megtettuk azt,amit Jezus kert tolunk.

    • Gravatar for Jorsits Attila Jorsits Attila szerint:

      Nem tagadom, hogy a szabadulás az evangélium szerves része. De a gyógyítás is? Mi van azokkal a hívőkkel, akik nem tudnak gyógyítani? (Én sem tudok.) Ezek az adományok nem járnak automatikusan a hithez, Pál apostol szerint sem. Én úgy látom, nem akkor tesszük meg azt, amit Jézus kér tőlünk, ha gyógyítunk és csodát teszünk, hanem akkor, ha segítünk az elesetten, szeretjük felebarátunkat és hirdetjük az evangéliumot – gondolom ebben egyetérthetünk.

  • Gravatar for PrettyGirlsMakeGraves PrettyGirlsMakeGraves szerint:

    A Megfeszitett ugy kuldi szolgalni a tanitvanyokat,hogy gyogyitsanak,halottakat tamasszanak,stb.Velemenyem szerint nem erdekeltek oket,hogy miert,mennyit,hogyan,csak csinaltak.Az evangelium hirdetese,felebaratunk szeretese es a gyogyitas egyutt is mukodhet.Igy teljes a kep.
    Ugy gondolom,hogy a legtobb hivot nem erdekli ez a dolog.Vagyis azokat,akikkel beszelgettem errol a temarol.Olyan Isten hivott el minket,aki a foldet es eget teremtette.Nem gyenge.Tehat az az ero,ami nala van megmutatkozhat pl gyogyulas altal Jezus neveben.
    Nagy eredmenyeket en sem tudok felmutatni.De sokat gondolkodom rajta es orulok,hogy csinaltal egy ilyen sorozatot.Sajnos nem tudom,hogy mi van azokkal,akik nem tudnak gyogyitani es nem gyogyulnak meg.



Hozzászólások követése (RSS)

Archivált tartalom. A blog jelenleg nem aktív.