Vízből bor

Bibliai csodák ma 2.

Jorsits Attila,

Sokan úgy gondolják, ha a kereszténység napjainkban nyilvánvaló csodákat tudna produkálni, akkor tömegesen térnének meg az emberek. Jézusnál hogy volt?

Jézus rengeteg jelet és csodát tett, és valószínűleg ezek az események a felelősek azért a meglehetősen domináns „csodatévő Jézus” képért, mely sokak gondolkodásában ma is komoly feszültségeket okoz. Miért nem tesz Jézus ma annyi csodát? Miért nem gyógyítanak a keresztények nyilvánosan betegeket és szaporítanak kenyeret? Az ilyen és ehhez hasonló kérdések fényében érdemes megvizsgálni Jézus és a csodák viszonyát. Az evangéliumok ugyanis nem csak a rengeteg csodáról, hanem ezek végkifejleteiről, valamint Jézusnak a csodákhoz való nem mindennapi hozzáállásáról is bőséggel beszámolnak.

Napjaink kereszténysége a csodákra hajlamos evangelizációs eszközként tekinteni; tehát azt gondoljuk, hogy ha csodákat tennénk, az aláhúzná mondanivalónk igazságát, és így sok ember megtérne. Jézus csodatettei viszont azt mutatják, hogy ez nem ennyire egyértelmű. Példának okáért rengeteg csodát tett Korazinban és Bétsaidában, eredménytelenül.

„Jaj neked, Korazin! Jaj neked, Bétsaida! Mert ha Tíruszban és Szidónban történtek volna azok a csodák, amelyek nálatok történtek, régen megtértek volna zsákban és hamuban!” (Mt 11,20)

Ám nem csak a közembereket, de a vallásilag művelt vezetőket sem térítették meg a csodák:

„Amikor pedig a főpapok és az írástudók látták azokat a csodákat, amelyeket tett, és a gyermekeket, akik a templomban ezt kiáltották: Hozsánna a Dávid Fiának! – haragra lobbantak.” (Mt 21,15)

A Jézus Jeruzsálembe való bevonulása után történt csodákat János evangélista is szomorú summázással zárja:

„Noha ennyi jelt tett előttük, mégsem hittek benne.” (Jn 12,37)

Téves elképzelés tehát, hogy a csoda egyértelműen hitet ébreszt. Ez még Jézus csodáinak esetében sem így történt.

A csoda és a hit összefüggéséről más érdekességet is olvashatunk az evangéliumokban. Ennek lényege, hogy a hitetlenség és a csoda sok esetben kizárják egymást. Máté evangélista szerint például Názáretben Jézus a vele szemben tanúsított hitetlenség miatt tett kevesebb csodát.

„Nem is tett ott sok csodát a hitetlenségük miatt.” (Mt 13,58)

Márk evangélista ennél sokkal meglepőbben fogalmaz, amikor azt írja, hogy Jézus a názáretiek hitetlensége miatt nem tudott csodát tenni:

„Nem is tudott itt egyetlen csodát sem tenni, azon kívül, hogy néhány beteget – kezét rájuk téve – meggyógyított.” (Mk 6,5)

Végül azt is érdemes megemlíteni, hogy a rengeteg csoda ellenére a Pilátus előtt összegyűlt tömeg mégis azt kiáltotta: feszítsd meg!

Bármit is gondolunk a csodák mai jelentőségéről, az evangéliumok beszámolói alapján nem mondhatjuk, hogy Isten kezében hatékony missziós eszközök lennének. Akkor mi a csodák elsődleges célja? (Folyt. köv.)

A sorozat további részei

Ha érdekesnek találtad, add tovább:
Facebook Twitter

A bejegyzés linkje: https://www.teologiablog.hu/bibliai-csodak-ma-2/
Copyright © 2012 - 2024 Jorsits Attila - www.teologiablog.hu