A TeológiaBlog az év honlapja
A TeológiaBlog idén elnyerte „Az Év Honlapja” pályázat „Seosiker” díját.
Kedves Olvasóim! Nagy öröm ért ezen a héten, és ebben a Ti támogatásotoknak is része van. 🙂 Részletek az alábbi hírben: Tovább…
A jó és rossz tudásának fája 4.
Mire megy az ember azzal, ha bármit megtehet? Hogyan képes valóban dönteni a jó és rossz között?
Az előző részben eljutottunk a Kísértő utolsó ígéretéig, miszerint az ember – Istenhez hasonlóan – tudni fogja, mi a jó, és mi a rossz. Tisztáztuk, hogy az ott szereplő héber kifejezések jóval bővebb jelentésűek, mint ahogy azokat ma általában értelmezzük. Nem csupán szellemi megismerést jelentenek, hanem a dolgok határtalan megcselekvését, függetlenül attól, hogy Isten azt jónak vagy rossznak gondolja. A jó és rossz tudásának fája tehát egyrészt korlátlan cselekvést kínál, másrészt azt, hogy az ember Isten beleszólása nélkül döntheti el, mi számít jónak és rossznak. Ezek isteni privilégiumok. Tovább…
A jó és rossz tudásának fája 3.
Ismerte vagy nem ismerte az ember a rosszat a bűneset előtt? Miként adott engedetlenségével teret a rossznak az életében?
„Dehogy haltok meg! Hanem jól tudja Isten, hogy ha esztek belőle, megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint az Isten: tudni fogjátok, mi a jó, és mi a rossz.” (1Móz 3,4-5)
Elérkeztünk Éva és a Kísértő párbeszédének utolsó részéhez, melyben a Sátán a jó és rossz tudását kínálja az embernek. Ezt a kijelentést most műfaji és nyelvi szempontok szerint fogjuk vizsgálni. Először tegyük fel a kérdést, hogy az ember a bűneset előtt tudatában lehetett-e a jónak és a rossznak? Tovább…
A jó és rossz tudásának fája 2.
Éva és a kígyó párbeszéde, avagy milyen apró csúsztatásokkal történt meg a történelem legnagyobb átverése? Bűn és halál drámája öt mondatban.
Az előző részben megállapítottuk, hogy a teremtéstörténetben a jó és rossz tudásának fájával kapcsolatos információink többsége a hazugság atyjának nevezett Kísértő szájából származnak. Isten ugyanis a fa nevén és a vele kapcsolatos tiltáson kívül egyebet nem mond el róla. Ez azért is érdekes, mert a jó és rossz tudásának fájához a mai ember sok esetben az emberi szabadság kivívását, a korlátok és bilincsek lerázását társítja. Az ilyen értelmezések szerint az ember a bűneset előtt egyrészt semmilyen szempontból nem volt szabad, másrészt vak és tudatlan – vagy legalábbis szellemileg erősen korlátozott – volt. Erről az oldalról nézve a jó és rossz tudásának fája felszabadította az embert. Igen, pontosan ezt állította a Kísértő is. Tovább…
A jó és rossz tudásának fája 1.
Mi mindent tudunk a jó és rossz tudásának fájáról? Fontos-e mindez a mai ember számára?
„A kígyó pedig ravaszabb volt minden mezei állatnál, amelyet az Úristen alkotott. Ezt kérdezte az asszonytól: Csakugyan azt mondta Isten, hogy a kert egyetlen fájáról sem ehettek? Az asszony így felelt a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk, csak annak a fának a gyümölcséről, amely a kert közepén van, mondta Isten: Nem ehettek abból, ne is érintsétek, mert meghaltok. De a kígyó ezt mondta az asszonynak: Dehogy haltok meg! Hanem jól tudja Isten, hogy ha esztek belőle, megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint az Isten: tudni fogjátok, mi a jó, és mi a rossz.” (1Móz 3,1-5)
A teremtéstörténet a Biblia sokat vitatott és sokféleképpen értelmezett része. Könnyen félre is érthetjük, ha bizonyos szempontokat figyelmen kívül hagyunk. Ebben a sorozatban néhány ilyen szempontra szeretném felhívni a figyelmet; ezek közelebb visznek a szöveg valódi jelentéséhez, most konkrétan annak megértéséhez, mit is képvisel a „jó és rossz tudásának” fája. Tovább…