Szeretet a Bibliában – biblikus szeretet. Először is tisztázzuk a leggyakoribb félreértéseket.
Napjainkban gyakran találkozni a szeretet határtalan elfogadásként való értelmezésével, vagy azzal a gondolattal, hogy az Isten által parancsolt szeretet minden ember felé egyenlő mértékben kötelez. Ez azonban nem egészen igaz. Tovább…
A TeológiaBlog idén elnyerte „Az Év Honlapja” pályázat „Seosiker” díját.
Kedves Olvasóim! Nagy öröm ért ezen a héten, és ebben a Ti támogatásotoknak is része van. 🙂 Részletek az alábbi hírben: Tovább…
Mire megy az ember azzal, ha bármit megtehet? Hogyan képes valóban dönteni a jó és rossz között?
Az előző részben eljutottunk a Kísértő utolsó ígéretéig, miszerint az ember – Istenhez hasonlóan – tudni fogja, mi a jó, és mi a rossz. Tisztáztuk, hogy az ott szereplő héber kifejezések jóval bővebb jelentésűek, mint ahogy azokat ma általában értelmezzük. Nem csupán szellemi megismerést jelentenek, hanem a dolgok határtalan megcselekvését, függetlenül attól, hogy Isten azt jónak vagy rossznak gondolja. A jó és rossz tudásának fája tehát egyrészt korlátlan cselekvést kínál, másrészt azt, hogy az ember Isten beleszólása nélkül döntheti el, mi számít jónak és rossznak. Ezek isteni privilégiumok. Tovább…
Ismerte vagy nem ismerte az ember a rosszat a bűneset előtt? Miként adott engedetlenségével teret a rossznak az életében?
„Dehogy haltok meg! Hanem jól tudja Isten, hogy ha esztek belőle, megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint az Isten: tudni fogjátok, mi a jó, és mi a rossz.” (1Móz 3,4-5)
Elérkeztünk Éva és a Kísértő párbeszédének utolsó részéhez, melyben a Sátán a jó és rossz tudását kínálja az embernek. Ezt a kijelentést most műfaji és nyelvi szempontok szerint fogjuk vizsgálni. Először tegyük fel a kérdést, hogy az ember a bűneset előtt tudatában lehetett-e a jónak és a rossznak? Tovább…
Éva és a kígyó párbeszéde, avagy milyen apró csúsztatásokkal történt meg a történelem legnagyobb átverése? Bűn és halál drámája öt mondatban.
Az előző részben megállapítottuk, hogy a teremtéstörténetben a jó és rossz tudásának fájával kapcsolatos információink többsége a hazugság atyjának nevezett Kísértő szájából származnak. Isten ugyanis a fa nevén és a vele kapcsolatos tiltáson kívül egyebet nem mond el róla. Ez azért is érdekes, mert a jó és rossz tudásának fájához a mai ember sok esetben az emberi szabadság kivívását, a korlátok és bilincsek lerázását társítja. Az ilyen értelmezések szerint az ember a bűneset előtt egyrészt semmilyen szempontból nem volt szabad, másrészt vak és tudatlan – vagy legalábbis szellemileg erősen korlátozott – volt. Erről az oldalról nézve a jó és rossz tudásának fája felszabadította az embert. Igen, pontosan ezt állította a Kísértő is. Tovább…