TeológiaBlog

A szeretet prioritásai 6.

Hogyan tud a szeretet a leghatékonyabban működni? Mi köze az egyháznak a szeretet prioritásaihoz?

A sorozat előző részében láttuk, hogy a szeretet prioritásainak kérdését a teljes Újszövetség fényében kell vizsgálnunk, hiszen a Jézus által adott kijelentéseket az apostolok tovább részletezték. Ennek oka, hogy Jézus tanításai néhány esetben annyira általánosak voltak, hogy a más-más élethelyzetben vagy kultúrában élők számára nem voltak egyformán alkalmazhatók. Az apostolok feladata volt tehát – a Jézustól kapott megbízatással – a tanítás pontos kifejtése, az egyes élethelyzetekre való alkalmazása. Jó példa erre az étkezésekkel kapcsolatos apostoli szabályozás (1Kor 8). Ez különböző – gyakorlatilag szituációfüggő – szabályokat ír elő az étkezés kérdésében, pedig tudjuk, hogy Jézus ezt a tanítást jóval egyszerűbben foglalta össze Mt 15-ben. Tovább…

A szeretet prioritásai 5.

Kik állnak a bibliai tanítás szerint a szeretet-rangsor élén? Mit jelent a „felebarát” a szeretet prioritásai tekintetében?

Több olvasóm is kérte, hogy az előző részben említett koncentrikus szeretetmodellt kicsit részletezzem, illetve keressünk választ arra, hogyan viszonyul ez a modell a felebarát szeretetének parancsához. Mindenekelőtt látnunk kell, hogy a szeretet ilyen jellegű fontossági, prioritási sorrendje a bibliai emberek gondolkodásában természetes volt, sőt ezt Jézus is egyértelmű tényként kezeli.

„Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben? Jézus így válaszolt: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és a nagy parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.” (Mt 22,36-39)

A koncentrikusan bővülő modell alapja már itt látszik abban, hogy Jézus Isten szeretetét elsőként, a felebarát szeretetét pedig másodikként írja le. Tovább…

A szeretet prioritásai 4.

Vannak a szeretetben elsők és utolsók? Mindenkit egyformán kell szeretnünk?

A sorozat előző részét azzal a megállapítással zártuk, hogy a Biblia szerinti aktív szeretet csak Isten számára végtelen, az emberi szeretetnek viszont, épp annak jelentősége és súlya miatt, vannak határai. A valódi szeretet nem elégszik meg érzelmekkel, hanem minden esetben a szeretett fél javát kereső cselekedetté válik. Akit igazán szeretünk, azért tenni akarunk, és a Szentírás szeretetfogalmai mögött minden esetben ezt az aktivitásra törekvést találjuk. A szeretetet ez teszi parancsolhatóvá, végessé és ezért valóban értékessé. Enélkül a szeretet öncélúvá, súlytalanná, tehát gyakorlatilag értelmetlenné válik. Mivel a szeretetből fakadó aktivitásunk végességünk folytán behatárolt, érdemes megvizsgálni azt is, mit tanít a Biblia a szeretetünk prioritásairól. Tovább…

A szeretet prioritásai 3.

Milyen Isten, és milyen az ember szeretete? Kell-e mindenkit szeretnünk? Szerethetünk-e egyformán?

A sorozat előző részében a szeretetparancsokkal kapcsolatban tisztáztuk a bibliai szeretetfogalmak és a tettek közti összefüggést. Megállapítottuk, hogy a Bibliában a szeretet mindig aktív, cselekvő, és ez az oka annak, hogy a szeretet Isten szerint parancsolható. Az érzelmek ebből a meghatározásból nincsenek kizárva, de annyit biztosan mondhatunk, hogy messze nem annyira elsődlegesek, mint amennyire azt napjaink embere gondolja. A bibliai szeretet értékét és súlyát a tettek adják meg. Mindannyian tudjuk, hogy akit valóban szeretünk, azért tenni akarunk, a valódi szeretet egyszerűen nem tud passzív maradni. A szeretet csupán tétlen érzelemként való értelmezése súlytalanná és olcsóvá teszi a szeretetet – a továbbiakban azt is látni fogjuk, hogy miért. Tovább…

A szeretet prioritásai 2.

A bibliai szeretetparancsokról. Lehet-e parancsolni a szeretetet, illetve lehet-e valódi egy parancsolt szeretet?

Az előző részben megpróbáltam felvázolni néhány napjainkban gyakori, szeretettel kapcsolatos félreértést. Most elkezdjük vizsgálni a Biblia szeretetfogalmát, vagyis azt, hogy Isten milyen szeretetet tanúsít irántunk, illetve milyen szeretet gyakorlását parancsolja nekünk. Gyakori kérdés ezzel kapcsolatban, hogy lehet-e a szeretetet egyáltalán parancsolni, illetve milyen szeretet az, amit parancsolni kell. Ez számunkra azért is fontos, mert a válasz nagyon jól kiemeli a Biblia szeretetfogalmának – bármelyik szeretetről is van szó, lásd előző rész – lényegét, ami a hétköznapi felfogáshoz képest jelentős többletet tartalmaz. Mi ez a többlet? Tovább…