TeológiaBlog

Virtuális séta: A Könyv Szentélye

Kíváncsi vagy a legrégibb épségben megmaradt bibliai könyvre? Itt megnézheted.

A Könyv Szentélye, egy a jeruzsálemi Izrael Múzeum területén levő különleges épület, amit a híres qumráni tekercsek őrzésére, bemutatására hoztak létre. A nagyrészt földbe süllyesztett építmény a használaton kívüli tekercsek tárolására szolgáló agyagkorsók alakját mintázza. A Könyv Szentélyének közepén, egy könyvtekercset szimbolizáló körvitrinben lehet megtekinteni a hét méter hosszú, hatvanhat fejezetet tartalmazó Ézsaiás tekercset, amely a Krisztus előtti első évszázadból maradt ránk. (A kiállított példány természetesen csak egy igen részletes másolat, az eredeti – érthető okok miatt – a nagyközönség számára nem hozzáférhető.) Ilyen korú és ennyire jó állapotú bibliai tekercs a qumráni felfedezésig nem volt a birtokunkban, nem véletlen, hogy az Ézsaiás tekercs az egyik legjelentősebb qumráni felfedezésnek bizonyult. Tovább…

Krisztus feltámadt?

Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt! Vagy mégsem? Miért fontos egyáltalán egy kereszténynek hinni a feltámadásban?

„Ha pedig Krisztusról azt hirdetjük, hogy feltámadt a halottak közül, hogyan mondhatják közületek némelyek, hogy nincs halottak feltámadása? Hiszen ha nincs a halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadt fel. Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, de hiábavaló a ti hitetek is.” (1Kor 15,12-15)

Nem egy olyan felmérést lehet olvasni napjainkban, amelyben az önmagukat kereszténynek vallókat faggatják hitük tartalmáról, egész pontosan arról, hogy hisznek-e a kereszténység egyetemes hitvallásainak egyes hittételeiben. Hisznek-e pl. a Szentháromságban, Istenben mint teremtőben vagy Jézus feltámadásában. Az ilyen felmérések sokszor azt a meglepő eredményt mutatják, hogy rengeteg ember vallja magát úgy kereszténynek, hogy valójában nem mondhatja őszinte szívvel az Apostoli vagy a Níceai Hitvallást. Ez a jelenség Jézus feltámadásával kapcsolatban különösen is gyakori. Rengeteg vallását gyakorló ember kételkedik Jézus feltámadásában. Tovább…

Jézus pere 13.

Mit jelentenek, milyen szakrális értelmet hordoznak a keresztre feszítés egyes elemei?

Jézus szenvedéstörténete olyan mély misztériumokat rejt, amelyeket teljesen talán soha senki nem fog tudni feltárni. Rengeteg részlete előtt állunk értetlenül, és legfeljebb érezzük, hogy itt sokkal több van, mint amit fel tudnunk fogni.

Jézus ítéletének végrehajtása gyakorlatilag akkor kezdődik, amikor Pilátus megostoroztatja Őt a város rendjének megbontásáért. Ettől a pillanattól kezdve addig, amíg meghal a kereszten, egy sor olyan bántalmazás éri, amelyek mindegyike szakrális tartalommal bír, és egyetlen olyan sem, amelynek ne lenne ilyen jelentése. Most ezeket az elemeket veszem sorra: Tovább…

Jézus pere 12.

Mi értelme a keresztre feszítésnek? Öncélú kegyetlenkedés? A szenvedés meghosszabbítása? Vagy van valamilyen mélyebb értelme?

Jézus keresztre feszítése olyan téma, amely minden korban foglalkoztatta a keresztényeket. Napjainkban is számtalan magyarázat, könyv, tanulmány tárgyalja, hová ütötték a szegeket, a test ilyen módon való kifeszítése hogyan nehezítette meg a légzést, és hogyan állt be végül a fulladásos halál. A magyarázatok nagy része abban egyezik, hogy a testi szenvedésre helyezik a hangsúlyt, vagyis arra, hogy Jézusnak milyen óriási fizikai fájdalmakat kellett kiállnia a kereszten. Tovább…

Jézus pere 11.

Pilátus továbbra is menteni próbálja Jézust, de elhangzik egy mondat, ami mindent megváltoztat. Kiderül, hogy nem csak Jézus életet a tét…

Érdemes figyelni Pilátust a per során. Közismert volt zsidóellenességéről, többször bizonyította már, hogy a rend fenntartása érdekében nem riad vissza az erőszak alkalmazásától sem. Köztudottan megvetette a zsidók szokásait, hagyományait, vallási gyakorlatát, hajlamos volt velük szemben a gyors és kemény ítélethozatalra. Éppen ezért a Jézussal szemben tanúsított viselkedése teljesen idegen a természetétől, pedig Jézus elítélésével csak nyerhetett volna. A Jézus ellen felhozott vádak – tiltja az adófizetést és királynak vallja magát – egyértelműen kimerítették az államrend elleni lázítás fogalmát, amelynek büntetése halál volt. Pilátus tehát nemcsak Rómához való hűségét, hanem a zsidó vezetők iránti jóindulatát is bizonyíthatta volna egy gyors ítélethozatallal. Ezzel szemben azt látjuk, hogy ezt nem tudja vagy nem akarja megtenni. Miért? A választ csak találgathatjuk. Tovább…