TeológiaBlog

Milyen a jó hitvallás?

Te kinek mondod az Emberfiát? Mi a hitvallásunk tétje a hétköznapokban?

„Amikor Jézus Cézárea Filippi területére ért, megkérdezte tanítványait: Kinek mondják az emberek az Emberfiát? Ők így válaszoltak: Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, megint mások pedig Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának. Erre megkérdezte tőlük: Hát ti kinek mondotok engem? Simon Péter megszólalt, és így felelt: Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” (Mt 16,13-15)

A kérdés, amit Jézus ebben az idézetben a tanítványoknak feltesz, a kereszténység egyik legfontosabb kérdése. Kinek mondjátok Jézust? Mielőtt bárkinek meglódulna a fantáziája, le kell szögeznünk, hogy az itt szereplő ige (legó) jelentése ténylegesen „mondani, beszélni, elbeszélni”. Jézus itt nem arra kíváncsi, hogy az emberek vagy a tanítványok hogyan, milyen bonyolult teológiai elméletekben gondolkodnak Jézus lényéről, természetéről, hanem arra, hogy mit mondanak el Róla pl. egy beszélgetés során. A kérdés lényege tehát nem az, hogy mit tudnak vagy hisznek, hanem az, hogy ténylegesen mi hangzik el, amikor valakinek Jézusról beszélnek. Jézus itt a tanítványok gyakorlatban megvalósuló hitvallására kérdez rá. Tovább…

Keresztelő János 7.

Mi a Jézus megkeresztelésekor elhangzó isteni szózat jelentősége? Ki találkozott Jézus és János személyében, és miért fontos ez a találkozás?

Sorozatunk utolsó részében a Jézus megkeresztelésének történetében olvasható isteni szózat jelentésén gondolkodunk. Ez a rövid mondat, „Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.” (Lk 3,21), jóval több érdekességet tartogat, mint ahogyan azt elsőre vélnénk. Jelentőségének megértéséhez azonban tisztában kell lennünk néhány történeti körülménnyel és bibliai ígérettel. Tovább…

Keresztelő János 6.

Jézus megkeresztelkedése mint szövetségkötés: Isten és ember új szövetségének ünnepélyes liturgiája.

„Történt, hogy amikor az egész nép megkeresztelkedése után Jézus is megkeresztelkedett és imádkozott, megnyílt az ég, leszállt rá a Szentlélek galambhoz hasonló testi alakban, és hang hallatszott a mennyből: Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.” (Lk 3,21)

Az előző részben láthattuk, hogy a jánosi és a jézusi keresztség célja és jelentése teljesen más. A kettő közti különbség Jézus megkeresztelésének elbeszélésében válik igazán láthatóvá. A János-történetet jellemző ószövetségi utalás- és szimbólum-halmozás itt is megjelenik. Nézzünk néhányat az isteni megnyilatkozás felől közelítve. Tovább…

Keresztelő János 5.

A mai rész témája János mint az Ószövetség utolsó prófétája, az Újszövetség előhírnöke, a Messiás előfutára. A jánosi és a jézusi keresztség különbsége.

„János teveszőr ruhát, és dereka körül bőrövet viselt, tápláléka pedig sáska és erdei méz volt. Akkor kiment hozzá Jeruzsálem, egész Júdea és a Jordán egész környéke; és amikor megvallották bűneiket, megkeresztelte őket a Jordán folyóban.” (Mt 3,4-6)

Mivel Keresztelő János egyfajta átmenetet képvisel az Ó- és az Újszövetség között, életének és tanításának vizsgálata során bőséggel találunk mindkét szövetségre utaló vonásokat. Jánosnak nemcsak a tanítása, de megjelenése, életvitele, az egész személye isteni üzenetet hordozott. Öltözéke Illés prófétára utal:

„Milyen volt annak a férfinak a külseje, aki veletek szembe jött, és ezeket mondta nektek? Azok így feleltek neki: Szőrből készült ruha volt azon a férfin, és bőröv övezte a derekát. A király ezt mondta: A tisbei Illés volt az.” (2Kir 1,7-8)

Tovább…

Qumrán virtuális rekonstrukciója

Kíváncsi vagy, milyen körülmények között élt a qumráni közösség? Egy szakemberekből álló csapatnak hála, nem kell csupán a képzeletünkre hagyatkoznunk.

A Qumrán vizualizációs projekt a régészeti ásatások figyelembevételével kezdte el 2006-ban a qumráni épületegyüttes digitális modelljének felépítését, oktatási és kutatási céllal. Az alábbiakban az általuk készített modellekről láthatunk felvételeket. Tovább…