Az utóbbi időben szomorúan tapasztalom, hogy egyes szavaink értelmüket vesztik. Használjuk őket, de a valódi értelmüket és a mögöttük álló értékeket már nem értjük és nem ismerjük. Az egyik ilyen az elköteleződés. Tudjuk, mit jelent, de azt már nem értjük, hogy miért fontos, és mi a célja. Érdemes erről egy kicsit elgondolkodnunk. Tovább...
A zsidóság a csodákat két csoportba sorolta. Az egyikben azok szerepeltek, amelyeket bárki végre tudott hajtani, a másik csoportot viszont az ún. messiási csodák alkották. Ez utóbbiakat hitük szerint csak a Messiás tudta véghezvinni, tehát egyértelmű jelként tartották őket számon. Melyek voltak ezek? Tovább...
Jézus csodáinak célja nem a hitébresztés, hanem iránymutatás, biztatás és erősítés azok számára, akik már hisznek Istenben. Ne felejtsük, hogy csodatettei kivétel nélkül a zsidóság körében történtek, vagyis olyan emberek között, akik jól ismerték a messiási várakozásokat. Ők ezért értették a csodák üzenetét. Tovább...
Eddigi elemzéseink során kiderült, hogy a Jézus által használt genea kifejezés többféleképpen értelmezhető. Nyelvi oldalról ezzel akár megoldottnak is tekinthetnénk Jézus elmaradt eljövetelének kérdését, ám a történelem közbeszól. Az Apostolok Cselekedetei szerint az első keresztények ugyanis várták Őt. Miért? Tovább...
A témával kapcsolatos vita hitünk alapjairól, Jézus szavahihetőségéről szól. A probléma forrása a genea kifejezés, ami egyaránt jelenthet nemzedéket és nemzetséget. Most az ezzel kapcsolatos észrevételekre, értelmezésekre szeretnék röviden, tényszerűen reagálni – aki nem hiszi, járjon utána. Tovább...