Az irgalmas samaritánus felebarátja 1.

Ki a felebarátom? Mielőtt válaszolni próbálnánk erre a kérdésre, azt kell tisztáznunk, kiket neveztek Jézus korában felebarátnak.

Egy fekvő ember mellett elhaladó férfi Bibliával a kezében

“Ekkor előállt egy törvénytudó, hogy megkísértse őt, és ezt kérdezte: Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet? Ő pedig ezt mondta neki: Mi van megírva a törvényben? Hogyan olvasod? Ő pedig így válaszolt: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint magadat. Jézus ezt mondta neki: Helyesen feleltél: tedd ezt, és élni fogsz. Ő viszont igazolni akarta magát, és megkérdezte Jézustól: De ki a felebarátom?” (Lk 10,25-29)

Az irgalmas samaritánus története az egyik legismertebb evangéliumi példázat. Az ilyen igehelyekről azért nehéz bármit is írni, mert valószínűleg mindannyian hallottunk, olvastunk róla már nem egy magyarázatot. Az ok, amiért úgy gondoltam, hogy érdemes elővenni ezt a történetet, hogy – éppen ismertsége folytán – hajlamosak vagyunk leegyszerűsíteni az igencsak gazdag mondanivalóját.

A történet fókuszában a törvénytudó kérdése áll: ki számít felebarátnak? Ez azért is lényeges, mert Jézus Isten és a felebarát szeretetében foglalta össze a tízparancsolat lényegét (bár tudjuk, hogy ilyen summázás már jóval Jézus előtt is létezett). Tehát akkor: ki a felebarát?

A felebarát szó jelentése a tízparancsolattól napjainkig komoly változáson ment keresztül. Van egy ószövetségi és egy Jézus által újraértelmezett jelentése is, ezek közül először az ószövetségit kell megértenünk. Nem szabad azonosítanunk sem az ember, sem a honfitárs, sem a hittestvér vagy a rászoruló fogalmakkal. A héber (r`h) szó igen sokféle – társ, barát, rokon, szolga, családtag stb. – viszonyt jelöl, ám mindig olyan embert, akivel valamilyen módon személyesnek mondható kapcsolatban állunk. A kifejezést ezért a legeltetni, felügyelni igével állítják rokonságba (ugyanaz a „r`h” gyök), ami felelős viszonyt jelöl. További, azonos gyökkel rendelkező szavak is hasonlóan felelős kapcsolatokra utalnak, pl. vigyázni valakire, felvigyázni, gondozni stb. Az Újszövetségben a közelálló (plészion) szóval fordították a felebarátot, amely szintén aláhúzza a fenti értelmezést.

A történet szempontjából lényeges, hogy Jézus korában a zsidóság a pogányokat nem tekintette felebarátjának. A jövevények iránti jóindulatot gyakorolták, de semmiképp nem akartak a kívülállókkal közeli, felelős – tehát felebaráti – kapcsolatot ápolni.

Igénk alapján felmerül a kérdés: ismerték-e a felebarát fogalmának jelentését Jézus korában? Természetesen igen. Akkor miért kérdezi a törvénytudó, hogy ki a felebarátja?

A törvénytudó nem arra kérdez rá, hogy mit jelent a felebarát fogalma, hanem arra, hogy meddig terjed a felebarátok köre – ezt ugyanis az írás sehol sem részletezi. Kérdésének lényege tehát nem a fogalom tisztázása, hanem a határ kijelölése, hogy kinek kell beleférnie abba a szeretetbe, amit Isten a felebaráttal szemben parancsol. (Folyt. köv.)

A sorozat további részei

A szöveg forrása:
Copyright © 2012 - 2017 - www.teologiablog.hu

15 hozzászólás

  • Gravatar for Vértes László Vértes László szerint:

    Attól tartok, hogy Jézusnak konkrét és nyomós oka volt magyarázni a “nyilvánvalót” a felebarát (embertárs) fogalmával kapcsolatban.

    [szerkesztve]

    Jézus remek pedagógus, átlépi a határt, de óvatosan. Nem ugrik át egyszerre a túloldalra. Jelzi, hogy a választott nép félreértette a misszó leírását: nem saját haszonra kell apartheiddel leuralni a világot, hanem demokratikus egyenlőségszemlélettel, minden ember javára. Ezzel szerves összefüggésben áll a “felebarát” új értelmezése, amely a világon egyedül a messiáskövetőknél van használatban.

  • Gravatar for hamesh hamesh szerint:

    [szerkesztve]

  • Gravatar for Vértes László Vértes László szerint:

    Elnézést, egyáltalán nem szeretnék senkit megsérteni, sem indulatokat gerjeszteni, köszönöm a szerkesztői segítséget.

    Az Ószövetség idején politikailag inkorrektül szűken értelmezték a “felebarát” fogalmát. Jézus bevezette a politikai korrekt értelmezést, ez óriási minőségi változás volt, méltó a végidők elérkeztéhez.

    A Messiást nem követő kultúrák a mai napig politikailag inkorrektül szűken értelmezik a “felebarát” fogalmát, ami nem meglepő, hiszen ami a Messiáshoz kötődő etikai fejlemény, azzal logikus módon csak a Messiás etikai tanítását elfogadók rendelkezhetnek – mert ha mások is rendelkeznének vele, akkor definíció szerint elfogadták volna a Messiás etikai tanítását, amit ők határozottan cáfolnak. Ráadásul a politikai korrektség egyedül Jézus követői számára belső mérce.

    Gépi kóddal kifejtve: Máté 15:21-28, János 4:1-10, Lukács 7:1-7, ApCsel 11:1-18, Rómaiaknak írt levél 3:1-2, 3:21-22.

    A politikai korrektségünk akár odáig is terjedhet, hogy nem szabad nevén neveznünk mások politikai inkorrektségét, nehogy ezáltal mi is politikailag inkorrektté váljunk? Ez egy érdekes logikai feladvány. 🙂

    • Gravatar for Jorsits Attila Jorsits Attila szerint:

      Számomra az a fantasztikus Jézus kommunikációjában, hogy az olyan esetekben is, amikor nem értett egyet a körülötte levők felfogásával, ezt úgy adta a tudtukra, hogy minden esetben elgondolkodtatta őket. Ez a helyzet az irgalmas samaritánus példázatával is. Nem fogalmaz offenzívan, nem mond ítéletet a törvénytudó felett, és nincsen szüksége semmilyen politikailag korrekt beszédmódra sem. Elmond egy teljesen ártatlan történetet, amibe senki nem tud belekötni, mégis az aktuális szituációban akkorát üt, hogy a törvénytudó is kénytelen beismerni az igazát.

    • Gravatar for Vértes László Vértes László szerint:

      Egyetértek, hogy Jézus fantasztikusan, elképesztően zseniális tanító. Még ha a felebarát konkrét kérdésében 30 évvel a kereszthalála után sem esett le sokaknak a tantusz. Erről nem a Messiás tehet. Mára szerencsére leesett a tantusz.

  • Gravatar for Mayer Anna Mayer Anna szerint:

    Sokszor gondolkozom azon JÉZUS követőként, hogy a szeretet
    amit olyan szívesen és sokszor hangoztatunk a legnehezebben teljesíthető dolog. Mert a szeretet nem szó hanem cselekedet. És csak JÉZUS képes még az “”ellenségeit “”is szeretni. Lehet hogy törekszünk rá, hogy kívánjuk ezt az állapotot., de

  • Gravatar for Andr Andr szerint:

    Jó ez a blogbejegyzés, segített felkészülni egy házicsoportra a témában, köszönöm:
    A.

  • Gravatar for Molnar Gabor Molnar Gabor szerint:

    Szia Attila,sokat gondolkodtam,hogy ehhez a témához hozzászóljak,mivel ez a téma tényleg eléggé félre van magyarázva,túlságosan is,ráadásul amit te elmondtál a papokról,és a többi dologról is az teljességgel megállja a helyét,Jézus nem véletlenül mondja a példában a papokat,hogy elmenetek a bajbajutott mellett,és még ha nem is lefele mentek volna hanem felfele akkor is valamilyen módon illett volna segíteni,de,,tényleg nem akarok senkit megsérteni,,sőt,,én is nagyon sokáig pont nem úgy értettem ezt a történetet,mint ahogy valójában van,eleve az egész kezdése,a törvénytudó megkérdezi,de ki az én felebarátom?nem azt kérdezi,hogy ki az én embertársam,ami eleve marhaság is lenne,mindenki gondolja,hogy ki az embertársunk,az embertársunk,nagyon nem egyenlő a felebaráttal,ha egyenlő lenne akkor Jézus azt mondta volna,szeresd minden embertársadat!!!,és a törvénytudó meg sem kérdezte volna,hogy ugyan ki az én felebarátom,eddig ez rendben is van, Jézus egyáltalán nem tér el a régi tanítástól,és amit Attila elemezgetett a szóval kapcsolatban teljesen megállja a helyét,(plészion) ugyanis azt kérdezi,ki az aki a bajbajutott felebarátja,és természetesen az aki segített neki,vagyis ki a felebarát?aki méltó rá,a szamaritánusnak viszont csak akkor felebarátja a bajbajutott ember,ha ő is hasonlóképp cselekszik,tehát mivel az emberek ezt teljesen félreértik,elve téves következtetést is vonnak le,a felebarátja az embernek az aki méltó arra hogy annak nevezzék,és Jézus nem azt mondja ,hogy mindenkit szeretned kell,ha betör valaki egy másik ember életébe és kirabolja pl,annak ez embernek nem kell szeretnie azt a betörőt,vagy ha elmegy mellette és cserben hagyja ugye mint a példában is,de Jézus azt is mondja legyetek irgalmasok,mint ahogy a példában a szamaritánus be is mutatja ezt.

  • Gravatar for Molnar Gabor Molnar Gabor szerint:

    Attila azt viszont nem értem,hogy te kifejted a te elképzelésed,amit írtam is ,hogy jól látod a szavak jelentése,mire akar utalni,pl, plészion,és mégis a végén csak helytelen következtetésre jutsz,vagy ,nem akarod elmondani az igazat,pl ezzel a szamaritánussal kapcsolatban?ugyanis a végkövetkeztetést csak ugyan úgy te is meghagyod,mint akik téged kérdeztek,vagy nem tudod az egészet átlátni, esetleg helytelen azzal amit neked tanítottak,illetve hallottál?

  • Gravatar for Molnar Gabor Molnar Gabor szerint:

    Így nem tudom konkrétan kifejteni,vagy ahhoz rengeteget kéne írni,lehet inkább majd egyszer személyesen kéne beszélni erről,mármint amit írtam neked arról,



Hozzászólások követése (RSS)

Archivált tartalom. A blog jelenleg nem aktív.