Jézus-maszk

Képmutató őszinteség 2.

Nagy a keresztények felelőssége és szerepe abban, hogy mit gondol a „világ” Istenről vagy az egyházról. De hogyan ítéljük meg azt, amikor egyszerűen képmutatóknak tartanak minket? Legyünk tisztában vele, hogy mit (és mit nem) jelent a képmutatás!

Az előző részben megállapítottuk, hogy az őszinteség nem egyszerű kérdés. Ugyanis mindaddig, amíg valaki bármilyen külső befolyás hatására cselekszik, addig az a tett nem mondható őszintének, hiszen a rákényszerített vagy manipulált cselekedet valójában nem a sajátja. Isten ezt nagyon jól megkülönbözteti azzal, hogy gyűlöli a bűnt, de a bűn által befolyásolt, bűnt cselekvő embert mégis szereti. Tudja, hogy az a bűn, amit az ember tesz, alapból nem az ember őszinte cselekedete, hiszen a bűn kényszere alatt cselekszik. (Baj akkor van, amikor az ember már ténylegesen azonosul a bűnével, de ez egy másik téma.) Jézus ez alól a kényszer alól szabadítja fel az embert, így lehetővé teszi számára, hogy ellenálljon a bűnnek, és végre tudjon őszintén cselekedni. Ezért nevezem képmutató őszinteségnek azt, amikor valaki őszinteség címén nem tesz mást, mint szabad folyást enged bűnös indulatainak. Tovább…

A jeruzsálemi templom makettje

Virtuális séta: Jeruzsálem-makett

Milyen lehetett Jeruzsálem Jézus idejében? Nézd meg!

Jeruzsálemben, az Izrael Múzeum területén tekinthető meg ez az 1:50 méretarányú makett, amely a Kr. u. 60 körüli Jeruzsálemet ábrázolja. A tervezés Michael Avi Yonah izraeli történész nevéhez fűződik, aki Josephus Flavius írásaira és egyéb korabeli történeti forrásokra támaszkodva készítette el azt. A munkát a „Holyland Hotel” tulajdonosa rendelte meg tőle 1966-ban, az izraeli függetlenségi háborúban elesett fia emlékére. A makettet a hotel udvaráról 2006-ban szállították át a múzeum területére, ahol a legújabb régészeti ismereteket felhasználva javították, aktualizálták. Érdemes még így virtuálisan is körbejárni a makettet, hiszen általa korhű képet kaphatunk a Jézus korabeli Jeruzsálemről. Tovább…

Maszkok

Képmutató őszinteség 1.

Ami a szívemen, az a számon – mondja sok, önmagát őszintének tartó ember. Az őszinteség valóban csak ennyit jelent?

Az elmúlt időben nem egy olyan írásba botlottam az interneten, ami a keresztények, a kereszténység őszintétlenségéről, képmutatásáról szólt. Mi tagadás, ez létező probléma, és nem is új keletű; az Újszövetségben maga Jézus is elítéli a képmutatást:

„Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlók vagytok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak halottak csontjaival és mindenféle tisztátalansággal. Így kívülről ti is igaznak látszotok az emberek szemében, de belül tele vagytok képmutatással és törvényszegéssel.” (Mt 23,27-28)

A fent említett kritikák olvasása közben – amelyek nem egy esetben szintén keresztények tollából származtak – azonban néha úgy éreztem, hogy keverjük a szezont a fazonnal, mert ez a kérdés egy keresztény életében nem is annyira egyszerű. Tovább…

Bazilika

Ökumené?! 3.

A korábbiakban megvizsgáltuk, hogy mit jelent a mennyei egyház egysége. De mit gondoljunk a földi egyház egységéről?

Úgy gondolom, hogy mielőtt a földi egyház egységéről kezdünk el gondolkodni, mindenképpen meg kell vizsgálnunk, hogy mi a kapcsolat a mennyei és a földi egyház között. Enélkül nem érthetjük meg az egységi törekvések fontosságát és jelentőségét.

A teológia különbséget tesz jel és szimbólum között. Röviden fogalmazva a szimbólum egy olyan jelentéshordozó, ami valami rajta kívül lévőre mutat. A jel viszont nem csupán mutat valamire, hanem részesül is abból, tehát megjelenít valamit. Miért fontos ez? A földi egyház jel. Nem csak szimbolizálja az eljövendő Isten országát, hanem rajta keresztül jelen van a világban Isten országa. Ezért hatnak valóságosan a benne kiszolgáltatott szentségek, ezért képes életeket változtatni az ott elhangzó isteni ige. Ember erre képtelen lenne. Nem ember cselekszik ott, hanem Krisztus. A földi egyház célja tehát, hogy e világban jelenvalóvá tegye Isten országát és Krisztust. Az egyháznak ez a jel funkciója viszont sérül a szétszakítottsággal, mert Isten országa egységes. Tovább…

Jézus a Gecsemáné-kertben
Andrea Mantegna: Jézus a Gecsemáné-kertben

Ökumené?! 2.

Az Egyház egységének oka és mintája Jézus és az Atya egysége. Ez az egység ezért lelki értelemben mindig is fennáll, azonban ez nem jelenti azt, hogy nem kell a konkrét, mindennapi megvalósulásáért küzdenünk.

„De nem értük könyörgök csupán, hanem azokért is, akik az ő szavukra hisznek énbennem; hogy mindnyájan egyek legyenek úgy, ahogyan te, Atyám, énbennem, és én tebenned, hogy ők is bennünk legyenek, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél el engem. Én azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, nekik adtam, hogy egyek legyenek, ahogy mi egyek vagyunk: én őbennük és te énbennem, hogy tökéletesen eggyé legyenek, hogy felismerje a világ, hogy te küldtél el engem, és úgy szeretted őket, ahogyan engem szerettél.” (Jn 17,20-23)

A fenti igerészlet Jézus főpapi imájából való. Ez a szakasz azért is megdöbbentő számomra, mert itt Jézus gyakorlatilag értünk, mai keresztényekért imádkozik. Azt kéri, hogy legyünk egyek úgy, ahogyan Ő egy az Atyával, ami a tökéletes egység. Miért kéri ezt? Miért fontos neki, hogy ilyen teljes közösségben legyünk egymással? Tovább…