TeológiaBlog

Az Ige testté lett.

Mi a megtestesülés jelentősége Isten és ember kapcsolatában?

Miután régen sokszor és sokféleképpen szólt Isten az atyákhoz a próféták által, ezekben a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk, akit örökösévé tett mindennek, aki által a világot teremtette. Ő Isten dicsőségének a kisugárzása és lényének képmása, aki hatalmas szavával hordozza a mindenséget, aki miután minket bűneinktől megtisztított, a mennyei Felség jobbjára ült. (Zsid 1,1-3)

Az emberiség története során a vallás mindig problémás. Ennek fő oka, hogy bár az ember eredendően vallásos lény, mégis nehezen találja a vallás helyes megélésének módjait. Lelke, szelleme nyitott a végtelenre, emiatt képtelen a világ eseményeit és bennük önmagát valamiféle túlvilághit nélkül értelmezni. Széles a skála az arctalan szerencsétől a személyes Istenig, ám az önmagán kívül lévő hatalomban való bizakodás minden ember életében jelen van. A vallás alapja ez a bizakodás. Hit egy tőlünk független hatalomban, amit vagy akit igyekszünk megismerni, segítségül hívni, befolyásolni. Tovább…

Képmutató őszinteség 2.

Nagy a keresztények felelőssége és szerepe abban, hogy mit gondol a „világ” Istenről vagy az egyházról. De hogyan ítéljük meg azt, amikor egyszerűen képmutatóknak tartanak minket? Legyünk tisztában vele, hogy mit (és mit nem) jelent a képmutatás!

Az előző részben megállapítottuk, hogy az őszinteség nem egyszerű kérdés. Ugyanis mindaddig, amíg valaki bármilyen külső befolyás hatására cselekszik, addig az a tett nem mondható őszintének, hiszen a rákényszerített vagy manipulált cselekedet valójában nem a sajátja. Isten ezt nagyon jól megkülönbözteti azzal, hogy gyűlöli a bűnt, de a bűn által befolyásolt, bűnt cselekvő embert mégis szereti. Tudja, hogy az a bűn, amit az ember tesz, alapból nem az ember őszinte cselekedete, hiszen a bűn kényszere alatt cselekszik. (Baj akkor van, amikor az ember már ténylegesen azonosul a bűnével, de ez egy másik téma.) Jézus ez alól a kényszer alól szabadítja fel az embert, így lehetővé teszi számára, hogy ellenálljon a bűnnek, és végre tudjon őszintén cselekedni. Ezért nevezem képmutató őszinteségnek azt, amikor valaki őszinteség címén nem tesz mást, mint szabad folyást enged bűnös indulatainak. Tovább…

Virtuális séta: Jeruzsálem-makett

Milyen lehetett Jeruzsálem Jézus idejében? Nézd meg!

Jeruzsálemben, az Izrael Múzeum területén tekinthető meg ez az 1:50 méretarányú makett, amely a Kr. u. 60 körüli Jeruzsálemet ábrázolja. A tervezés Michael Avi Yonah izraeli történész nevéhez fűződik, aki Josephus Flavius írásaira és egyéb korabeli történeti forrásokra támaszkodva készítette el azt. A munkát a „Holyland Hotel” tulajdonosa rendelte meg tőle 1966-ban, az izraeli függetlenségi háborúban elesett fia emlékére. A makettet a hotel udvaráról 2006-ban szállították át a múzeum területére, ahol a legújabb régészeti ismereteket felhasználva javították, aktualizálták. Érdemes még így virtuálisan is körbejárni a makettet, hiszen általa korhű képet kaphatunk a Jézus korabeli Jeruzsálemről. Tovább…

Képmutató őszinteség 1.

Ami a szívemen, az a számon – mondja sok, önmagát őszintének tartó ember. Az őszinteség valóban csak ennyit jelent?

Az elmúlt időben nem egy olyan írásba botlottam az interneten, ami a keresztények, a kereszténység őszintétlenségéről, képmutatásáról szólt. Mi tagadás, ez létező probléma, és nem is új keletű; az Újszövetségben maga Jézus is elítéli a képmutatást:

„Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlók vagytok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak halottak csontjaival és mindenféle tisztátalansággal. Így kívülről ti is igaznak látszotok az emberek szemében, de belül tele vagytok képmutatással és törvényszegéssel.” (Mt 23,27-28)

A fent említett kritikák olvasása közben – amelyek nem egy esetben szintén keresztények tollából származtak – azonban néha úgy éreztem, hogy keverjük a szezont a fazonnal, mert ez a kérdés egy keresztény életében nem is annyira egyszerű. Tovább…

Ökumené?! 3.

A korábbiakban megvizsgáltuk, hogy mit jelent a mennyei egyház egysége. De mit gondoljunk a földi egyház egységéről?

Úgy gondolom, hogy mielőtt a földi egyház egységéről kezdünk el gondolkodni, mindenképpen meg kell vizsgálnunk, hogy mi a kapcsolat a mennyei és a földi egyház között. Enélkül nem érthetjük meg az egységi törekvések fontosságát és jelentőségét.

A teológia különbséget tesz jel és szimbólum között. Röviden fogalmazva a szimbólum egy olyan jelentéshordozó, ami valami rajta kívül lévőre mutat. A jel viszont nem csupán mutat valamire, hanem részesül is abból, tehát megjelenít valamit. Miért fontos ez? A földi egyház jel. Nem csak szimbolizálja az eljövendő Isten országát, hanem rajta keresztül jelen van a világban Isten országa. Ezért hatnak valóságosan a benne kiszolgáltatott szentségek, ezért képes életeket változtatni az ott elhangzó isteni ige. Ember erre képtelen lenne. Nem ember cselekszik ott, hanem Krisztus. A földi egyház célja tehát, hogy e világban jelenvalóvá tegye Isten országát és Krisztust. Az egyháznak ez a jel funkciója viszont sérül a szétszakítottsággal, mert Isten országa egységes. Tovább…