TeológiaBlog

Kinek mi a dolga?

Keresztényként feladatot kaptunk Isten üdvözítő tervében. A gond ott kezdődik, amikor a saját dolgunk helyett inkább Isten munkáját akarjuk elvégezni.

„Az Úr Jézus pedig, miután ezeket mondta nekik, felemeltetett a mennybe, és az Isten jobbjára ült. Azok pedig elmentek, hirdették az igét mindenütt, az Úr pedig együtt munkálkodott velük, megerősítette az igehirdetést a nyomában járó jelekkel.” (Mk 16,19-20)

Márk evangéliumának utolsó mondatai az együtt munkálkodás ígéretét tartalmazzák. A missziói parancs és az azt követő mondatok megszabják a keresztények feladatát a világban. Olyan ez, mint egy munkaköri leírás. Jézus ezekkel a szavakkal küldi el a tanítványokat:

„Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek.” (Mk 16,15)

Az evangéliumot hirdető tanítványokkal együtt munkálkodott Jézus, aki megerősítette az igehirdetésüket úgy, hogy az emberi szavakat isteni erővel töltötte be. Különféle csodák és jelek követték a bizonyságtételeket, amelyek hatására rengetegen tértek meg. Ennek a különlegesen termékeny egyházi időszaknak az egyik legnagyobb titka, hogy mindenki tudta és tette is a dolgát. A hatékonyság kulcsa ez, legyen szó akár emberek, akár Isten és ember közötti együttműködésről. Minden közösen végzett munka addig működőképes, amíg mindenki teszi a dolgát. Lássuk, kinek mi a feladata a misszióban: Tovább…

Egyházi fogyókúra

Az egyház lélekszám-csökkenésének okai egy női magazin fogyókúrás cikkének szempontjai szerint.

A minap felfedeztem, hogy a tuti fogyásnak egy női magazinban olvasott szempontjai kísértetiesen hasonlítanak a lelki értelemben vett fogyás összetevőihez:

1. Kevesebb energiát vigyél be, mint amennyire szükséged van. Az egyház és a hívek legfőbb táplálékai: Isten igéje, a szentségek és az imádság. Ezekből nyeri az egyház az erejét. A hatékony fogyáshoz ezeket kell kerülni vagy hígítani.
2. A bevitt energiát fokozatosan kell csökkenteni, hogy elkerüljük a jojó-effektust. Csakis apró lépésekben lehet rászokni a gyengébb táplálékra. A hirtelen megvonás gyötrő éhségérzetet okoz, ami a diéta feladásával veszélyeztet. Erre nagyon oda kell figyelni!

Tovább…

Állj le!

Manapság minden az előrehaladásra, gyarapodásra, végső soron a hajtásra sarkall minket. Senki sem buzdít arra, hogy pihenj. Aktív szórakozásra igen, de pihenésre nem. Vagy mégis?

„Az apostolok visszatértek Jézushoz, és elbeszélték neki mindazt, amit tettek és tanítottak. Ő pedig így szólt hozzájuk: Jöjjetek velem csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé. Mert olyan sokan voltak, akik odaérkeztek, és akik elindultak, hogy még enni sem volt idejük.” (Mk 6,30-31)

Teljesítmény-központú világban élünk, és ez rányomja bélyegét hitéletünkre is. Persze ez a gondolkodásmód bizonyos szempontból érthető, hiszen a hétköznapokban a legtöbb tevékenység sikerességét valamiféle eredmény alapján tudjuk értékelni. Annál hasznosabb egy tett, egy munka, minél több, jobb, nagyobb és népszerűbb a végeredménye. Ezért viszont keményen meg kell dolgozni, hiszen az eredmény és a befektetett idő, energia a legtöbb esetben egyenes arányban állnak egymással. Tovább…

Virtuális séta: Korazin

Volt néhány város, ahol Jézus hiába tett nagy csodákat, mégis elutasították. Az egyik ilyen volt Korazin.

Máté és Lukács evangélista beszámol három városról (Korazin, Bétsaida, Kapernaum), ahol Jézus sok csodát tett, de a lakók ennek ellenére sem akartak megtérni. Jézus siratta ezeket a városokat: „Jaj neked, Korazin! Jaj neked, Bétsaida! Mert ha Tíruszban és Szidónban történtek volna azok a csodák, amelyek nálatok történtek, régen megtértek volna zsákban és hamuban! Sőt mondom nektek: Tírusznak és Szidónnak elviselhetőbb sorsa lesz az ítélet napján, mint nektek.” (Mt 11,21-22) Ma már csak a kövek hirdetik az egykori város szépségét és gazdagságát. Az ókori Korazin napjainkban régészeti kutatások helyszíne és szabadtéri múzeum. Tovább…

Ebek harmincadja 2.

Következzen az egyik legtöbb vitát kiváltó evangéliumi történet kulcskérdése: Mit keres a kutya az asztalnál?

„Jézus azután elment onnan, és visszavonult Tírusz és Szidón területére. És ekkor egy kánaáni asszony, aki arról a környékről jött, így kiáltott: Uram, Dávid Fia! Könyörülj rajtam! Leányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek! Jézus azonban nem válaszolt neki egy szót sem. Erre odamentek hozzá tanítványai, és kérték: Bocsásd el, mert utánunk kiáltozik. De ő így felelt: Én nem küldettem máshoz, csak Izráel házának elveszett juhaihoz. Az asszony pedig odaérve leborult előtte, és ezt mondta: Uram, segíts rajtam! Jézus erre így válaszolt: Nem jó elvenni a gyermekek kenyerét, és odadobni a kutyáknak. Az asszony azonban így felelt: Úgy van, Uram! De hiszen a kutyák is esznek a morzsákból, amelyek uruk asztaláról hullanak. Ekkor így szólt hozzá Jézus: Asszony, nagy a te hited, legyen úgy, amint kívánod! És meggyógyult a leánya még abban az órában.” (Mt 15,21-28)

Az asszony jól tudja, hogy kivel beszél. Már azzal, ahogyan Jézust megszólítja, hitvallást tesz, és ez a hitvallás megteremt egy tiszta helyzetet kettőjük között. A továbbiakban lezajló dialógus a szó szoros értelmében Isten és a bűnös ember párbeszéde. Tovább…