A botránkozás nem megütközés, felháborodás. Sokkal rosszabb annál. Aki megbotránkoztat valakit, az akadályozza az Istenhez való közeledését.
„Aki pedig megbotránkoztat egyet e kicsinyek közül, akik énbennem hisznek, jobb annak, hogy malomkövet kössenek a nyakára, és a tenger mélységébe vessék. Jaj a világnak a botránkozások miatt! Mert szükség, hogy botránkozások essenek; de jaj annak az embernek, aki által a botránkozás esik.” (Mt 18,6-7)
A botránkoztatás bibliai jelentése: valaki csapdába ejtése, akadályozása. Pontosan olyan kilátástalan és halálos helyzetbe kerül a megbotránkoztatott, mint a malomkővel vízbe dobott ember, aki csapdában van a tenger fenekén, mert a malomkő megakadályozza, hogy a felszínre jöjjön. Ebből a helyzetből önmaga képtelen szabadulni, és ha ott marad, meghal. Emiatt a végkifejlet miatt mondja Jézus, hogy egy botránkoztatónak enyhébb büntetés lenne még a megbotránkoztatott sorsa is, a legkilátástalanabb földi csapda, minthogy ezért a bűnért Isten színe előtt kelljen felelnie.
Érdemes még egy kicsit ennél a jézusi képnél maradni, hogy megértsük a botránkozás lelki értelmét. A malomkővel a tenger fenekén csapdába esett ember képe tökéletesen mutatja életünk alaphelyzetét. A bűneink megfojtanak és felemésztenek minket, ha nem tudunk tőlük megszabadulni. Kilátástalanul szenvedünk azok súlyával a nyakunkban, és csak fogy az időnk. Jézus éppen azért jött, hogy megszabadítsa ebből a helyzetből mindazokat, akik hisznek Őbenne. Ennek a szabadulásnak az akadályozása a botránkoztatás, vagyis amikor valaki egy másik embert a bűn csapdájában akar tartani vagy oda visszahúzni.
Az evangélisták nem rejtik véka alá, hogy a Jézust hallgatók között sokan voltak, akik megbotránkoztak Benne:
„Tudod-e, hogy a farizeusok megbotránkoztak, amikor meghallották ezt a beszédet?” (Mt 15,12)
Nem vallották szabadítónak Jézust, és ezért megmaradtak a bűn csapdájában. Jézus elutasítása mindenkinek szíve joga, ám ha valaki ebbe a helyzetbe egy másik embert is magával ránt, na az az, akire Jézus a fenti ítéletet kimondja.
Okozhat botránkozást az, ha a keresztények viselkedése valakiből nemtetszést vált ki? Hiszen a hitetlenek felháborodása is válhat ilyen értelemben a saját üdvösségük akadályává. A válasz nem ennyire egyszerű, mert ha ez igaz lenne, akkor Jézus sem csinálta volna jól, hiszen sokak botránkozását váltotta ki tanításaival. A kérdésre a megoldás a botránkozást kiváltó okban van. Nem mindegy, hogy valaki azért nem fogadja el Jézus evangéliumát, mert pl. nem hajlandó szakítani a bűneivel, vagy azért, mert az evangélium hirdetője, képviselője megakadályozza ebben. Hogyan lehetséges ez? A választ Pál apostol adja elénk:
„Kérlek titeket, testvéreim, tartsátok szemmel azokat, akik szakadásokat és botránkozásokat okoznak azzal, hogy az ellenkezőjét tanítják annak, amit tanultatok. Térjetek ki előlük! Mert az ilyenek nem a mi Urunknak, Krisztusnak szolgálnak, hanem a saját hasuknak, és szép szóval, ékesszólással megcsalják a jóhiszeműek szívét.” (Róm 16,17-18)
Amikor valaki úgy éli meg vagy úgy adja tovább az evangéliumot, hogy abból valamit elvesz, finomít rajta, vagy ahhoz bármit hozzátesz, az botránkoztat. Ha elvesz belőle, azzal akadályozza pl. a bűnök súlyosságának felismerését vagy megvallását, ha hozzátesz, akkor plusz feltételekkel nehezíti a közeledést Istenhez. Botránkoztatás minden, ami Isten igéjének, akaratának nevében történik vagy hangzik el, de csak részben vagy egyáltalán nem az. Lehet ez látható tett, elhangzó vagy éppen elhallgatott szó is. Minden botránkoztathat, ami több vagy kevesebb az igazságnál.
Hogyan tudod elkerülni, hogy másokat megbotránkoztass? Ismerned kell minél jobban Isten igéjét és akaratát, ez az alapja annak, hogy szerintük is tudj élni. És ez az alapja annak is, hogy az igazságot hirdesd, se többet, se kevesebbet, hanem a hiteles, tiszta jézusi tanítást.