A sorozat összefoglalása néhány példa segítségével.
Elérkeztünk a bibliaértésről, bibliaértelmezésről szóló sorozatunk utolsó részéhez, amikor is néhány rövid példa segítségével szeretném összegezni, illetve bemutatni az előzőekben hallottak gyakorlati alkalmazását. A hallottak szerint, az értelmezési rétegeken kívülről befelé haladva nézzük meg, hogy mi mindenre érdemes odafigyelnünk a Szentírás olvasása közben. Tovább…
A Szentírás értelmezési rétegeiről, kicsit bővebben…
Ebben a részben mélyebben foglalkozunk az előző alkalommal bemutatott értelmezési rétegekkel. Megvizsgáljuk, hogy milyen szerepet játszanak a Szentírás értelmezési rétegei a hívő írásmagyarázatban, illetve milyen összefüggés van az egyes rétegek között. Végül szó lesz az értelmezési rétegek kontroll funkciójáról is, melynek segítségével megpróbáljuk elkerülni a leggyakoribb írásértelmezési hibákat. Tovább…
A Szentírás értelmezési rétegeinek magyarázata.
A Szentírás három értelmezési rétege: az első az ún. felszíni réteg, a szöveg első jelentése; a második egy történelmi és nyelvi ismereteket igénylő, mélyebb értelmezés; a harmadik a spirituális réteg, amely a szöveg egyénnek szóló aktuális, lelki mondanivalóját adja. Mit jelentenek ezek pontosan, és miért fontos foglalkozni velük? Tovább…
A bibliaértelmezés sokféleségének és a Szentírás értelmezési rétegeinek kérdése.
A Bibliának számos értelmezési módja van. A kérdés az, hogy ezek közül melyeket tarthatjuk helyesnek, illetve mihez kezdjünk azzal, ha több értelmezési mód is – többé vagy kevésbé – helyesnek bizonyul. Mi köze a Szentírás természetének ahhoz, hogy egy-egy ige egyszerre több módon is értelmezhető? Jó vagy rossz dolog az értelmezési lehetőségek sokfélesége? Létezik-e olyan alapelv, melynek segítségével ez a sokféleség a hasznunkra fordítható? Tovább…
Mit jelent az, hogy a Szentírás önmagát magyarázza? Különbségtétel aktualizálás és belemagyarázás között.
„A Szentírás önmagát magyarázza.” Jól ismerjük ezt a – sokszor tévesen a reformációnak tulajdonított – írásértelmezési alapelvet, amely szerint a Bibliát csak a Bibliából szabad értelmezni. Ám mi történik akkor, ha maga a Biblia nem egységesen nyilatkozik egy kérdésről? Itt vannak mindjárt az Ó- és Újszövetség közötti különbségek, például az ellenség szeretetének tanításával kapcsolatban. Mit tegyünk ilyenkor, illetve mit jelent, és hol a határa a több ezer éves szövegek aktualizálásának? Tovább…